Rácz Lilla: Blanketták, ÁSZF-ek, fogyasztók és tisztességtelenség a Ptk. és az Eht. viszonyában, valamint a Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.396/2016/4. számú határozata tükrében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bemutatott jogeset azért érdemel figyelmet, mert annak keretén belül a fogyasztói szerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételekhez kapcsolódó két kérdés is tárgyalásra kerül. A döntésben egyrészt megállapítást nyert, hogy egy szolgáltató által alkalmazott ÁSZF késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, amennyiben a jogszabály által általános jelleggel előírt mértékű késedelmi kamathoz viszonyítva, annak mintegy tízszeresét elérő kamatmérték megfizetésére kötelezi a fogyasztót annak nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén. A másik jelentős kérdés, amire a jogeset választ ad, hogy a jogrendszerben felbukkanó,…

A bemutatott jogeset azért érdemel figyelmet, mert annak keretén belül a fogyasztói szerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételekhez kapcsolódó két kérdés is tárgyalásra kerül. A döntésben egyrészt megállapítást nyert, hogy egy szolgáltató által alkalmazott ÁSZF késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, amennyiben a jogszabály által általános jelleggel előírt mértékű késedelmi kamathoz viszonyítva, annak mintegy tízszeresét elérő kamatmérték megfizetésére kötelezi a fogyasztót annak nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén. A másik jelentős kérdés, amire a jogeset választ ad, hogy a jogrendszerben felbukkanó, egy általános és egy ágazati jogszabály szövegezésbeli eltéréséből fakadó, látszólagos ellentmondás a gyakorlatban hogyan oldható fel az Alaptörvényből felhívható teleologikus értelmezés módszerével. Jelen tanulmánynak elsősorban az a célja, hogy körüljárja azokat a jogesetben felfedezhető feszültségpontokat, amelyeket a fogyasztó, a fogyasztói szerződés és az ÁSZF fogalmának magánjogban való megjelenése életre hívott. Másodsorban pedig, hogy szélesebb körben is ismertebbé tegye azt a választ, amelyet egykor, még a fogyasztóvédelem szellemének megjelenése előtt, a magyar jogalkotó adott arra a kérdésre, hogy vajon mikor tekintendő túlzott mértékűnek a diszpozitív törvényes kamatlábhoz viszonyítva a felek kikötésétől függő ügyleti kamat mértéke.

Hivatkozott jogszabályhelyek: Alaptörvény 28. cikk; Ptk. 6:47. § (2) bekezdés, 6:77. § (1)-(2) bekezdés, 6:78. § (1) bekezdés, 6:102. § (1) és (4) bekezdés, 6:104. § (1) bekezdés j) pont és (2) bekezdés j) pont, 6:105. § (1)-(2) bekezdés; Eht. 127. § (1) bekezdés, 129. § (1)-(2) és (9) bekezdés, 138. § (6) bekezdés; (1952-es) Pp. 253. § (2) bekezdés.

 1. A tényállás ismertetése, kereseti kérelem

 [1] A jogvita alapját két, az alperes által a Domino Egyedi Előfizetői Szerződés elnevezésű blanketta fogyasztói szerződésében 2015. szeptember 1. napjától alkalmazott általános szerződési feltétel képezte. Az egyik feltétel szerint a jövőbeni előfizető az előfizetői szerződés aláírásával igazolja, hogy „[a]z Egyedi Előfizetői Szerződésben és annak elválaszthatatlan részét képező kiegészítéseiben és a Lakossági ÁSZF-ben foglaltakat megismertem, azok rendelkezéseit magamra nézve kötelező érvényűként elfogadom, ennek megfelelően a felsorolt dokumentumokban szereplő kötelezettségeket vállalom.” (kiemelés tőlem R. L.) A másik feltétel pedig úgy rendelkezett, hogy „[a] késedelmi kamatot a beérkezési határidő lejártát követő napok számával arányosan kell meghatározni a tartozás összegének és az éves 13% késedelmi kamatláb szorzatának alapján.” (kiemelés tőlem R. L.)

[2] A felperes pontosított közérdekű keresetében, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:102. § és 6:105. § (2) bekezdése alapján az általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítását kérte.

1.1. Tisztességtelenség a Ptk. 6:104. § (1) bekezdés j) pontja és az Eht. 129. § (9) bekezdése viszonyában

[3] Az első pontban támadott szerződési feltétel vonatkozásában a felperes a Ptk. 6:104. § (1) bekezdésére hivatkozva kérte annak tisztességtelensége megállapítását, mivel a felperes álláspontja szerint az a bizonyítási terhet a fogyasztó terhére változtatta meg. A felperes érvelésében továbbá kifejtette, hogy az ÁSZF megismerésére vonatkozó egyoldalúan megállapított blankettaszerződés rendelkezése nem lehet alkalmas akár másik, akár önmaga megismerésének az igazolására a Legfelsőbb Bíróság Gfv.IX.30.316/2008/8. számú ítéletében kifejtettek alapján sem. A felperes álláspontja szerint az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 129. § (9) bekezdése értelmében is semmis. Az Eht. 129. § (9) bekezdés kimondja, és fontos szó szerint idézni a törvényszöveget, hogy „fogyasztó esetében semmis az egyedi előfizetői szerződés azon rendelkezése, amely szerint az előfizető az általános szerződési feltételeket átolvasta, és az abban foglaltakat tudomásul vette.”

1.2. A késedelmi kamat mértékének kérdése

[4] A keresetének második pontjában támadott, a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezés körében a felperes arra hivatkozott, hogy a Ptk. 6:47. § (2) bekezdésében meghatározott jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamat mértékétől lényegesen eltérő, annak mintegy tízszeresével megegyező mértékű késedelmi kamat a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezte, tekintve, hogy a jegybanki alapkamat mértéke 2015. július 22-től 1,35% volt.

2. Az alperes ellenkérelme

[5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy számára az ágazati szabályozás írja elő az egyedi előfizetői szerződés és az általános szerződési feltételek együttes alkalmazását. Az Eht. 127. § (1) bekezdése írja azt elő, hogy előfizetői szolgáltatás nyújtásáról a felek (a szolgáltató és az előfizető, valamint az előfizetői szolgáltatást igénylő más felhasználók) kizárólag előfizetői szerződést köthetnek. Ez az előfizetői szerződés pedig általános szerződési feltételekből (esetünkben ez volt az ún. Lakossági ÁSZF), valamint egyedi előfizetői szerződésből (jelen esetben a Domino Egyedi Előfizetői Szerződés, egy blankettaszerződés) áll. (Az Eht. vonatkozó §-a 2016-ban kiegészült, *  amelynek értelmében a továbbiakban már a szolgáltatónak törvénybe foglalt kötelessége az előfizetői szerződést úgy kialakítani, hogy az megfeleljen a közérthetőség, ellentmondás-mentesség és áttekinthetőség követelményének.) A támadott feltétel nem tisztességtelen, mivel annak szerepeltetésével az alperes nem tesz mást, mint megfelel a Ptk. 6:78. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének, amely kimondja, hogy „[a]z általános szerződési feltétel akkor (és csak akkor) válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.” [6] Az alperes a késedelmi kamat kapcsán azzal érvelt, hogy a kikötött késedelmi kamat mértéke a piaci gyakorlatban alkalmazott késedelmi kamat mértékétől nem tért el. Továbbá az Eht. 138. § (6) bekezdés szerint amennyiben az alperes a díjkülönbözet jóváírására vagy visszafizetésére kényszerül, az előfizetőt megillető kamat mértéke (legalább) azonos lesz azzal a kamatmértékkel, ami a szolgáltatót az előfizető díjfizetési késedelme esetén megilleti, vagyis az alperes általi visszafizetési kötelezettség teljesítése esetén is ezzel azonos kamatmértéket határoz meg.

3. A Fővárosi Törvényszék döntése

 [7] A Fővárosi Törvényszék 19.G.44.688/2015/14. számú ítéletével a keresetet elutasította. Az Eht. 127. § (1) és 129. § (1)-(2) és (9) bekezdései, valamint 130. § (1) bekezdése alapján rögzítette, hogy a szolgáltató az előfizető és az előfizetői szolgáltatást igénylő más felhasználó kizárólag előfizetői szerződést köthetnek, amely az általános szerződési feltételből, valamint egyedi előfizetői szerződésből áll. Az Eht. 129. § (9) bekezdése értelmében fogyasztó esetében semmis az egyedi előfizetői szerződés azon rendelkezése, amely szerint az előfizető az általános szerződési feltételeket átolvasta, és az abban foglaltakat tudomásul vette. Az elsőfokú bíróság a 3/2011. PK vélemény első pontja alapján utalt arra, hogy közérdekű keresetindítás esetén az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló kikötés érvénytelenségét akkor is meg kell állapítani, ha a kikötés a tisztességtelenségtől eltérő, egyéb okból semmis.

[8] A Fővárosi Törvényszék az Eht. 129. § (9) bekezdésének és a Ptk. 7:78. §-ának összevetése eredményeképpen az alábbi megállapításokra jutott. Az Eht. az alperes számára előírja, hogy fogyasztók esetén az egyedi előfizetési szerződéssel együttesen alkalmazzon általános szerződési feltételeket. Az általános szerződési feltétel a Ptk. 6:78. §-a értelmében akkor válik a szerződés részévé, ha annak tartalmát az alperes megismerhetővé tette és ha azt a fogyasztó elfogadta. A jogszabályi kötelezettségek együttes értelmezése alapján az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperest általános szerződései feltételek létrehozása és a szerződés részévé tételi kötelezettség terhelte, és ennek a kötelezettségének csak akkor tudott eleget tenni, ha az általános szerződési feltételeket, az Eht. szabályaira is figyelemmel, a fogyasztó részére átadta, és ha a fogyasztó azokat a Ptk. szabályaira tekintettel elfogadta. Az Eht. 129. § (9) bekezdésében található rendelkezésre vonatkozóan a felperes érvelését a bíróság azzal utasította el, hogy a felperes által hivatkozott szakaszban a törvény az „átolvasásra” és „tudomásulvételre” vonatkozó szerződési kikötés fogyasztói szerződésben történő semmisségét szabályozza, azonban a felperes által támadott szerződési kikötés nem az általános szerződési feltétel átolvasására és annak tudomásulvételére vonatkozott, hanem a Ptk. 6:78. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, az általános szerződési feltétel megismerésére és elfogadására. A bíróság szerint ezért nem volt megállapítható az adott feltételnek az Eht. 129. § (9) bekezdésébe ütközése, mert ebben az esetben a szolgáltató nem tudott volna eleget tenni a Ptk. 6:47. §-ban foglaltaknak. Az Eht. 129. § (9) bekezdésében használt kifejezéseket, az „átolvasást” és „tudomásulvételt”, nem lehet kiterjesztően értelmezni, mert ellenkező esetben ez azt jelentené, hogy az elfogadó nyilatkozat bármely szerződésbe foglalása semmisnek minősülne, így a fogyasztó nem tudna elfogadó nyilatkozatot tenni, az általános szerződési feltételek pedig nem válhatnának a szerződés részévé.
  • [9] A bíróság nem osztotta a felperes álláspontját, hogy a hivatkozott kikötés a fogyasztó hátrányára fordítaná meg a bizonyítási terhet. ÁSZF esetén az alkalmazónak kell bizonyítania, hogy a sérelmezett rendelkezés a szerződés részévé vált, így amennyiben vita merül fel, az alperest terheli továbbra is annak a bizonyítása, hogy a Ptk. 6:78. § szerint lehetővé tette az általános szerződési feltétel megismerését és azt a fogyasztó elfogadta. Továbbá, mivel a támadott szerződési feltétel nem általános szerződési feltételekben került rögzítésre, így a felperes által hivatkozott, a Legfelsőbb Bíróság által hozott határozat nem alkalmazható, mivel az más tényállás mellett vonta le következtetéseit.
  • [10] Az elsőfokú bíróság a támadott szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapíthatóságát a Ptk. 6:102. § (4) bekezdése alapján sem találta megállapíthatónak, mivel az a jogszabály előírásának megfelelően került meghatározásra.
  • [11] Az elsőfokú bíróság nem találta megalapozottnak a keresetet a második kereseti kérelem tekintetében sem, amelyet a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés j) pontja alapján vizsgált. Az Eht. 138. § (6) bekezdésében foglalt szabályozásra figyelemmel megállapította, hogy a jogok és kötelezettségek fogyasztó hátrányára történő megbomlásáról nem lehet szó akkor, ha a fogyasztót az alperes fizetési kötelezettségéhez képest nem terheli nagyobb mértékű késedelmi kamatfizetés, vagyis ha mind a fogyasztót, mind a szolgáltatót ugyanolyan mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli. Az elsőfokú bíróság szerint önmagában az a körülmény, hogy az általános szerződési feltételben a Ptk.-ban meghatározottól eltérő, magasabb kamatot kötöttek ki, nem jelentette a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés j) pontjában foglaltak teljesülését azért sem, mert az a piaci kamatmértékhez hasonló volt.

A Polgári Jog folyóirat 2018/11–12. számában megjelent cikk teljes szövege >>


Kapcsolódó cikkek

2023. április 18.

Innovatív, automatizáltan készült kivonatok a Jogtáron

A Jogtáron az anonimizált bírósági határozatok (bhgy) keresését és áttekintését mostantól automatizáltan készült kivonatok segítik, amelyek egy jövőbe mutató, innovatív technológiával készültek: az NLP (természetes nyelvi feldolgozás) és ML (gépi tanulás) módszerével kinyert, 4 leginkább jellemző mondatot mutatják meg az ítéletből.

2021. július 8.

Jogtár®-kisokos: a Döntvénykeresés új lehetőségei a Jogtáron

Az idei évben különösen nagy hangsúlyt fektetünk a döntvénykeresés fejlesztésére. Ennek részeként újabb funkciók érhetők el a Jogtáron: szövegkörnyezet mutatása a döntvénykereső találati listájában, valamint speciális szűkítési és listarendezési lehetőségek.