Az alábbiakban hivatkozott kormányrendelet uniós előírás folytán létrehozta a Magyarországon indított csődeljárásokkal, felszámolási eljárásokkal, valamint a kapcsolódó polgári peres eljárásokkal összefüggő állami nyilvántartást. A jogszabály ún. fizetésképtelenségi nyilvántartó szervként a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatot jelölte ki. A…
Bővebben... A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) jogértelmezési kérdéseinek a megválaszolása érdekében a Kúria – a bírói kar elismert tagjainak a részvételével – szakmai konzultációs testületet hozott létre és működtet a jogalkalmazói munka elősegítése céljából. A…
Bővebben... A közelmúltban megszületett az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló új szabályzat is, amelynek 1. számú mellékletét képezi az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsának (CCBE) a határokon átnyúló jogi szolgáltatásokat szabályozó, az Európai Unió Ügyvédeinek Etikai Kódexe is, illetve amely…
Bővebben... A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése megalkotta az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény alapján lefolytatott jogviták közvetítői eljárásban történő rendezése szabályait. A közvetítés célja a bejelentő és az ügyvédi tevékenység gyakorlója közötti vita közvetítő bevonása mellett történő rendezése, az…
Bővebben... Az alábbiakban hivatkozott kamarai szabályzat értelmében a végintézkedésre vonatkozó megbízás elfogadásakor az ügyvédet írásbeli tájékoztatási kötelezettség terheli a kamarai Központi Végrendeleti Nyilvántartásba (KVNY) történő, illetve a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY) történő bejegyzés lehetőségéről. A szabályzat ezen túlmenően részletesen meghatározza az…
Bővebben... Az ügyvédi letétkezelésről és pénzkezelésről szóló kamarai szabályzat az ügyvédi letét három fajtáját – teljesítési letét, költségletét, őrzési letét – határozza meg. Rögzíti a letéti szerződések általános, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben rögzített feltételeken túl alkalmazandó további követelményeit, illetve a…
Bővebben... A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a gyermekpornográfia bűntettével kapcsolatban a halmazat és a bűncselekményegység kérdésében foglalt állást az alábbiakban hivatkozott jogegységi határozatában a tekintetben, ha Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 204. § (1) bekezdés a)–c)…
Bővebben... A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a legfőbb ügyész indítványára hozott jogegységi határozatában rögzítette, hogy törvényes a vád – a katonai büntetőeljárás kivételével – akkor is, ha azt nem az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság mellett működő ügyész emelte. A…
Bővebben... A legfőbb ügyész indítványa alapján indult eljárásban a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy közfeladatot ellátó személyként meghatározott pedagógus lehet-e elkövetője a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 302. §-a szerinti, közfeladatot ellátó személy…
Bővebben... A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa megszüntette a Kúriai Döntések 2015. évi 4. számában EBD 2015.B.15. számon közzétett határozat elvi bírósági döntésként való fenntartását. Az alábbiakban hivatkozott jogegységi határozatban a Kúria hivatkozott arra, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény…
Bővebben...