Jogtár Hírlevél
Amennyiben nem megfelelően jelenik meg az e-mail levelezőjében, kérjük, kattintson ide
© Wolters Kluwer A Wolters Kluwer Jogtár hírlevele
Tartalmi újdonságok    Jogszabályfigyelő    Szakcikkek    Törvényjavaslatok Jog és közigazgatás
Jogtár Hírlevél
Jogtár hírlevél
Wolters Kluwer Jogtár hírlevél
Kedves Olvasó!

Örömmel ajánlom figyelmébe megújult Jogtár Hírlevelünket, amely havi rendszerességgel jelenik meg.

Hírlevelünk célja, hogy bemutassa az új Jogtár funkcionális és tartalmi újdonságait – különös hangsúlyt helyezve az úgynevezett szerzői tartalmak (kommentárok, magyarázatok, szakcikkek) frissítésére, illetve a meglévő tartalmak bővítésére – emellett hasznos tippekkel és trükkökkel kívánjuk segíteni a Jogtár használatát.

Jogszabályfigyelő rovatunk egy adott időszakban nyilvánosságra kerülő, nagyobb érdeklődésre számot tartó jogszabályokat és jogszabálytervezeteket szemlézi, a Szakcikkek rovatban pedig az új Jogtáron is elérhető Adó lapok és Polgári Jog online folyóirat cikkeiből olvashat.

Bízom benne, hogy hírlevelünk elnyeri tetszését és hasznos segítséget nyújt az új Jogtár használatához.

Ötvös Ildikó
Jogtár portfólió menedzser
Tartalmi újdonságok
Már előrendelhetőek!
Kommentár az általános közigazgatási rendtartáshoz

A kommentár a 2018. január 1-jén hatályba lépő Ákr. elemzésén túl kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a Ket. nyomán kialakult bírói gyakorlat mennyire tartható fenn.
Tovább olvasom További információ
Kommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényhez

A kommentár segítséget nyújt az új eljárási jogszabály alkalmazására való felkészülésben. Bemutatja, hogy a gyökeresen új jogintézmények milyen elvek mentén fognak működni.
Tovább olvasom További információ
Újdonság a Jogtárkönyvtárban!
Varga Zsófia: Az EU-jog alkalmazása – Kézikönyv gyakorló jogászoknak

A kötet az uniós jog rendszerét és működését a gyakorló jogászok, mindenekelőtt a bírák és jogi képviselők szempontjából mutatja be. A szerző részletesen ismerteti az uniós esetjog megismerésének lehetőségeit, kulcsot adva a jogesetek közötti gyors kereséshez. Elemzi az uniós jog alkalmazása során érvényesülő jogelveket (közvetlen hatály, uniós jog elsőbbsége stb.), illetve a magyar bíróságok ezzel kapcsolatban felmerülő kötelezettségeit.
Jogszabályfigyelő
Válogatás a 2017. augusztus 9.–szeptember 10. között nyilvánosságra került fontosabb jogszabályok, illetve jogszabálytervezetek közül:

Külön törvény készül az adóhatósági végrehajtásról

Néhány héttel ezelőtt a Jogszabályfigyelő 31. heti számában már írtunk arról, hogy nyilvánosságra hozták az adózás rendjéről és az adóigazgatási eljárásról szóló új törvények tervezetét. Eszerint az új Art. nem tartalmazza már az adóvégrehajtásra vonatkozó szabályokat, amelyekről a Kormány tervei szerint külön törvényt alkot majd a Parlament. Néhány napja e törvény tervezete is elérhetővé vált. A továbbiakban annak újdonságai közül szemezgetünk.

Elsőként emeljük ki, hogy az adóhatósági végrehajtásról szóló törvény hatálya alá tartoznak majd főszabályként azok a végrehajtási ügyek is (beleértve a végrehajtás során benyújtott fizetési kedvezményekkel kapcsolatos kérelmek elbírálását is), amelyeket az általános közigazgatási rendtartás utal az adóhatóság hatáskörébe, továbbá, ugyancsak a hatálya alá tartoznak majd az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtására irányuló eljárások.

A tervezet szerint tehát az adóhatósági végrehajtásról szóló törvényt kell majd alkalmazni az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság által megállapított és nyilvántartott fizetési kötelezettségek végrehajtása, továbbá az azok kapcsán lefolytatandó fizetési kedvezményi eljárás során, olvasható a javaslathoz fűzött előterjesztői indokolásban.
Az adóvégrehajtási törvény háttérjogszabályait elsősorban az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (amelyet a tervezet Air.-ként rövidít) és az új adózás rendjéről szóló törvény jelentik majd. Azokban a kérdésekben azonban, amelyeket a fenti jogszabályok sem rendeznek, értelemszerűen a Vht. szolgál végső soron háttérjogszabályként (bizonyos kivételekkel).
A tervezetben is megjelenik a végrehajtás fokozatosságának az elve, így konkrétan előírják, hogy ingatlan végrehajtására csak akkor kerülhet sor, ha a követelés észszerű időn belül más módon nem hajtható be.

A javaslat a végrehajtási törvényben foglaltakon túl ügygondnok kirendelését írja elő akkor is, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de a székhelyén nem fellelhető vagy a székhelye ismeretlen, továbbá, ha a nem természetes személy adósnak nincs törvényes képviselője.
A tervezet több újdonságot is tartalmaz a végrehajtható okiratok köre kapcsán, mutat rá az előterjesztői indokolás. Változás továbbá, hogy az adóhatóságnak a végrehajtás foganatosításához nem kell külön határozatot hoznia, nem kell a bíróságtól kérnie végrehajtási lap kiállítását, illetve nem kell megelőlegeznie az önálló bírósági végrehajtó költségét sem.
Az új jogszabály lehetőséget biztosít a túlfizetések tartozásra történő átvezetésére értékhatárra tekintet nélkül, továbbá arra is, hogy az adóhatóság a végrehajtást önálló bírósági végrehajtó útján foganatosítsa.

Érdemes felhívni a figyelmet a huzamosabb ideig külföldön tartózkodó személyek végrehajtási ügyeivel kapcsolatos szabályokra. Eszerint a nem belföldi illetőségű vagy az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személyek tartozásának a külföldön történő érvényesítésére az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese válik jogosulttá.
A jövedelem letiltásával kapcsolatban kötelezettségként írja elő a javaslat a munkáltató számára, hogy a letiltás kézbesítését követő 8 napon belül – ha a letiltás elektronikus úton érkezett, akkor elektronikus úton – tájékoztassa az adóhatóságot a havonta letiltható jövedelemről, a letiltást befolyásoló körülményekről. A fentiek változásáról ugyancsak 8 napon belül kell a munkáltatónak tájékoztatást küldenie az adóhatóság részére.

Az adóhatóság a tervezet szerint a járműnyilvántartás adatai alapján lefoglalhatja nemcsak az adós tulajdonát képező, hanem a „vélelmezhetően” a házastársi közös vagyonba tartozó gépjárművet is. Ugyanakkor a lefoglalás elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével történik. A lefoglalt jármű forgalomból történő kivonása iránt pedig legkésőbb az árverési hirdetmény kitűzésével egyidejűleg intézkednek, így a lefoglalást követően nem szűnik meg automatikusan az adós járművel kapcsolatos használati joga.
A törvénytervezet ugyanakkor „jelentős újítást vezet be a Vht. követelésfoglalásról szóló szabályaival összefüggésben az állami adó- és vámhatóság által foganatosított végrehajtások során”, amelynek tekintetében elektronikus kommunikációt ír elő a felek között. Újdonságnak tekinthető továbbá a fedezetcsere intézményének a tervezett szabályozása. Erre a végrehajtás szünetelése és felfüggesztése alatt is sor kerülhet annak érdekében, hogy például az adós a számára engedélyezett részletfizetés teljesítése során a „jóval magasabb összegű tartozásra indokoltan lefoglalt vagyontárgy foglalás alóli feloldását, s helyette alacsonyabb, de a még fennálló tartozást fedező értékű vagyontárgy lefoglalását” kérhesse.

Az ingatlanok árverése kapcsán kiemelendő, hogy lakóingatlanok esetében a vételár a becsérték legfeljebb 75 százalékáig, sikertelenség esetén azonban a harmadik és az azt követő árverések esetében 50 százalékra csökkenthető. Lakóingatlanok árverési értékesítése esetén ugyanakkor a területükön lévő ingatlanok tekintetében elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatokat a javaslatban foglaltak szerint, amelynek gyakorlására speciális előírásokat állapítana meg a jogszabály, amely a tervek szerint 2018. január elsején léphet hatályba.

Az adózás rendjéről és az adóigazgatási eljárásról szóló új törvények tervezetéről itt olvashat >>

Részletes írásunk az adózás rendjéről szóló törvény megújulásáról itt érhető el >>

Az új Art. változó szankciórendszerével foglalkozó írásunkat ide kattintva tekintheti meg >>

Joganyag:
2017. évi … törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról
Módosítja: -
Megjelent: www.kormany.hu
Hatályos: -
Megjegyzés: közigazgatási egyeztetés alatt álló törvénytervezet

Adatvédelmi szabályok jogharmonizációs módosítása

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat a 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) végrehajtásához, valamint a 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) magyar jogba történő átültetéshez szükséges módosításokat tartalmazza, olvasható a közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezethez kapcsolódó általános indokolásból.

A fent hivatkozott Rendelet előírásai közvetlenül alkalmazandók tagállami szinten, bizonyos feltételek fennállása esetén pedig a harmadik országban letelepedett adatkezelők tevékenységét illetően is. Újdonságként emeli ki az előterjesztés a Rendelet internettel kapcsolatos „elfeledtetéshez való jog” (right to be forgotten) és az „adathordozhatósághoz való jog” tekintetében megalkotott szabályait. Az „elfeledtetéshez való jog” alatt a személyes adatok végleges, vissza nem állítható, teljes törlését, az „adathordozhatósághoz való jog” alatt pedig azt a jogot kell érteni, amelynek értelmében az érintett kérheti saját személyes adatainak az elektronikus és strukturált formátumban történő rendelkezésre bocsátását annak érdekében, hogy azokat más adatkezelő is felhasználhassa. Újdonság érhető tetten a Rendelet szabályai kapcsán egyebek mellett a súlyos adatvédelmi incidensek bejelentésével kapcsolatos előírások, a különösen kockázatos és a határon átnyúló adatkezeléseket érintő rendelkezések tekintetében is.

Az Irányelv a rendőrségi és a büntetőügyekben való igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos adatvédelmi előírásokat tartalmazza nemcsak a határon átnyúló adatkezelések tekintetében, érdemben ugyanakkor a fent hivatkozott Rendelet szerinti szabályozással egyezően. Az Irányelv esetében azonban szükség van a hazai jogba átültető rendelkezések megalkotására. A Rendelet szabályai és az Irányelvvel kapcsolatos jogharmonizációs előírások 2018 májusától alkalmazandók. Ennek kapcsán válik tehát szükségessé az Infotv. módosítása. A Rendelet közvetlen hatálya miatt csupán az abban meghatározott körben tartalmaz konkrét előírásokat a tervezet (pl. adatvédelmi felügyelő hatóság, eljárásjogi rendelkezések), teljesíti továbbá ugyancsak a közvetlen hatályból eredő tagállami deregulációs kötelezettséget.

Joganyag: 2017. évi … törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról
Módosítja:

Megjelent: www.kormany.hu
Hatályos:
Megjegyzés: törvénymódosítás közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezete

Versenytörvény-módosítás közigazgatási egyeztetés alatt

A kormányzat honlapján elérhető a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) átfogó módosításáról szóló, közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet, amely néhány ponton változást hoz a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény szabályaiban is.

Az átfogó jellegű módosítás szükségességét az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény, valamint az új polgári perrendtartási törvény 2018. január elsején történő hatálybalépése indokolja – olvasható az előterjesztésben.

A jelenleg hatályos, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel (a továbbiakban: Ket.) ellentétben jövő év elejétől az Ákr. általánosan alkalmazandó valamennyi, a hatálya alá tartozó eljárásra nézve, azaz nem tekinthető ún. háttérjogszabálynak az egyes speciális közigazgatási eljárások tekintetében. Ennek következtében, azokat a közigazgatási eljárásokat, amelyeket a jogalkotó kivett az Ákr. hatálya alól, külön törvényben kell szabályozni.

A versenyfelügyeleti eljárásokra tehát nem vonatkoznak majd háttérszabályként az Ákr. rendelkezései, emiatt a Tpvt. közigazgatási eljárási szabályait jelentős mértékben át kell alakítani. A közigazgatási perek tekintetében azonban nem érvényesül speciális szabályozás a tárgyalt eljárásokra nézve. Mégis szükség van néhány ponton további módosításokra annak érdekében, hogy a Tpvt. előírásai a közigazgatási rendtartási törvénnyel és az új polgári perrendtartással is összhangban álljanak, derül ki az előterjesztéshez fűzött általános indokolásból, amely kiemeli továbbá, hogy a tervezet új jogintézmények bevezetésére nem tesz javaslatot, az „érdemi reformokat célzó jogalkotással indokolt bevárni” az Unióban az adott témát érintő irányelvjavaslat elfogadását.

Számos kérdés kapcsán, ahol az eltérés nem indokolt, a módosítás az Ákr. szabályainak az alkalmazását rendeli el, egyéb tekintetben azonban kifejezetten a Tpvt. tartalmazza az eljárási rendelkezéseket, amelyet a tervezethez tartozó általános indokolás részletesen felsorol, utalva arra, hogy lényegi változás a módosítás elfogadása esetén e körben sem várható. Az anyagi jogi rendelkezések kapcsán ugyanakkor sor kerülhet a felmerült jogalkalmazási problémák kiküszöbölésére (pl. a de minimis részesedési küszöb, bírsággal kapcsolatos fizetési kedvezmény). A módosítások túlnyomó része – a tervek szerint – 2018. január elsején léphet hatályba.

Joganyag: 2017. évi … törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról
Módosítja:

Megjelent: www.kormany.hu
Hatályos:
Megjegyzés: közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet

Hitelbiztosítéki nyilvántartás módosuló részletszabályai

Változnak a hitelbiztosítéki nyilvántartással kapcsolatos részletszabályok az igazságügyi miniszter napokban kihirdetett, az alábbiakban hivatkozott rendelete értelmében. Bővül a rendszerbe bejegyezhető nyilatkozatok, a megtehető hozzájáruló nyilatkozatok köre. Külön alcímmel egészül ki a jogszabály, amely a jogutódlás átvezetéséről szóló módosító nyilatkozattal kapcsolatos végrehajtási előírásokat tartalmazza.

Joganyag: 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról
Módosítja:
10/2017. (VIII. 11.) IM rendelet
Megjelent: MK 2017/128. (VIII. 11.)
Hatályos: 2017. 08. 12.
Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

Változott a jogutódlás hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő átvezetésének a díja

A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 24/A. §-a szerinti eljárásért (a zálogjogosult, zálogkötelezett személyében bekövetkező jogutódlás átvezetése) fizetendő díjat (közjegyzői munkadíj és költségtérítés) 20 000 forint összegben határozza meg a 2017. augusztus 12-étől hatályos, alábbiakban hivatkozott rendeletmódosítás. Korábban bejegyzésenként több mint 10 000 forint összegű díjat kellett fizetni, amely az olyan szervezetek esetében, amelyek „jellemzően többtízezer hitelbiztosítéki bejegyzésben szerepelnek – akár többszázezer forint összegű munkadíj kifizetését jelenti”, áll a módosítással kapcsolatos előterjesztésben. Az új előírás ehhez képest „a kérelmező szervezetek oldalán akár többszázezres nagyságrendű megtakarítást eredményezhet”.

Joganyag: 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásról
Módosítja:
10/2017. (VIII. 11.) IM rendelet
Megjelent: MK 2017/128. (VIII. 11.)
Hatályos: 2017. 08. 12.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

A jövedékiadó-törvény szerinti készpénzfizetési tilalom fogalmának az értelmezése

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 67. § (5) bekezdése szerint a jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és nem értékesíthet (kivételt képez a magánszemély részére történő értékesítés). A Jöt. 68. § (3) bekezdése értelmében pedig a jövedéki kiskereskedő sem szerezhet be jövedéki terméket készpénzfizetéssel (kivéve adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől legfeljebb 200 ezer forint értékű jövedéki termék beszerzését).

A fenti előírások alkalmazása, tilalmak betartása kapcsán kérdésként merült fel a készpénzfizetés fogalmának az értelmezése, amellyel kapcsolatban a NAV július közepén felhívást tett közzé a honlapján, amelyet így utólag is érdemesnek tartunk kiemelni. A NAV álláspontja értelmében nem tekinthető készpénzfizetésnek a bankkártyás fizetés, a kereskedő bankszámlájára történő befizetés, a banki átutalás, a postai csekkes befizetés, illetve a számla ellenértékének kiegyenlítése harmadik fél bevonásával, azaz összefoglalóan, valamennyi olyan fizetési mód megengedett, amikor nem kerül sor bankjegyek, pénzérmék átadására, hanem a fizetés a „kereskedő bankszámlájának a közbeiktatásával” történik.

A NAV felhívását itt olvashatja el >>

Joganyag:
Módosítja:
Megjelent: www.nav.gov.hu
Hatályos:
Megjegyzés: adóhatósági jogszabály-értelmezés

Tipp: Új funkció a Jogtáron- Könyvjelzők, jegyzetek
Valamennyi regisztrált új Jogtár felhasználó számára elérhető újdonságunk, a könyvjelzők és jegyzetek funkció, amely segítségével egy adott joganyagban megjelölheti az Önnek fontos szövegrészeket és a megjelölt bekezdésekhez jegyzeteket fűzhet. Tekintse meg a használatot segítő videónkat!

Új funkció a jogtáron: Könyvjelzők, jegyzetek
Ossza meg velünk észrevételeit, fejlesztési javaslatait!
Akár személyesen, akár telefonon is átbeszélhetjük, mivel tudnánk segíteni a munkáját. Írjon nekünk és felvesszük a kapcsolatot Önnel!
Szakcikkek
Bartkó Viktor: A felhőalapú szolgáltatások szerzői jogi megítélése - Magáncélú többszörözés a felhő tárhelyekben I.
A felhőalapú tárhelyek megjelenése a szerzők és a felhasználók közötti érdekegyensúlyt felborította. A szerzők műveinek magáncélú többszörözése után járó díjazás rendszere a felhőalapú tárhelyek esetében a mai napig nem került bevezetésre. A tárhelyek problémáját az adja, hogy nehezen meghatározható az az eszköz, amelyet díjjal terhelnénk. A díj kivethető a felhőt felépítő merevlemezekre, magára a tárhelyszolgáltatásra vagy azon készülékekre, melyekkel igénybe vehető a szolgáltatás. A tanulmány feltárja miként vezethető be a díj ezen eszközökre, valamint milyen okok akadályozzák azt, illetve azt, hogy milyen szabályozás várható a jövőben.

1. Előszó

[1] A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) preambuluma tökéletesen megfogalmazza azon elveket, amelyek e dolgozat témáját képezik: „A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről.”
[2] A XXI. század technológiai újításai napjainkban is kihívást jelentenek a jogalkotó számára. A felhőalapú szolgáltatások, mint elektronikus kereskedelmi szolgáltatások megjelenése a szerzői jog azon funkcióját veszélyeztetheti, amely egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között. *  Ez az érdekegyensúly - ahogy azt később látni fogjuk - a szerzőt megillető, a mű szellemi szükséglet kielégítésre alkalmas voltának anyagi értékei, és a széles közönség olyan igényei között áll fenn, mint az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás. A szerzői oldalt a gyakorlatban az védi, hogy a törvény a szerzőt megillető vagyoni jogok révén a mű hasznosításából és felhasználásából mindenki mást kizár, azok engedélyezésére kizárólagos jogot biztosít a szerzőnek. Ezzel szemben a felhasználók érdekeit elsősorban a szabad felhasználások eseteivel méltányolja, amelyek a felhasználás engedélyhez kötöttségén lazítanak, de ide tartoznak a munkaviszonyban alkotott művekre vonatkozóan a munkáltató számára kedvezőbb szabályok, illetve a felhasználási szerződés egyes rendelkezései, valamint a védelmi idő rögzített volta is. A téma szempontjából releváns szerzői vagyoni jog a többszörözés joga, míg a szabad felhasználás esetei közül a magáncélú többszörözést emeljük ki. Látszólag a mérleg két oldala nincs egyensúlyban, ezért is terjedt el a világ számos országában a XX. század 70-es évei óta a magáncélú többszörözést ellentételező méltányos díjazás, amelyet a későbbiekben kifejtettek szerint a mű és más védett teljesítmény tárolására alkalmas eszközre vetnek ki.
[3] A felhőalapú tárhelyeket természetesen nem minősíthetjük egyetlen felhasználás alapján. További kérdéseket vet fel az olyan szolgáltatások megítélése, amelyek esetében a felhőalapú tárhelyben elhelyezett tartalom lehívásra hozzáférhető és ez által megvalósul a mű nyilvánossághoz való közvetítése. Mivel azonban a dolgozat célja annak megállapítása, hogy a felhőalapú tárhely egyáltalán terhelhető valamilyen formában magáncélú másolásra tekintettel fizetendő díjazással, nem térünk ki azon szolgáltatásokra, ahol más felhasználási cselekmény a magáncélú többszörözést kizárja.
[4] A felhőalapú tárhelyek megjelenése annyiban sérelmes a szerzők érdekeire, amennyiben azok után a magáncélú többszörözésre tekintettel nem írnak elő díjfizetést. Az efféle tárhelyek problémája - azon kívül, hogy jelenleg nem terheli a díjfizetési kötelezettség - az, hogy nehezen határozható meg az az adatok tárolására alkalmas eszköz, amelyre a díjat kivethetnénk. [5] A dolgozatban először a felhőalapú szolgáltatások ismertetése keretében szemügyre vesszük ismérveit, fogalmát (ha megfogalmazható ilyen), valamint azok számítástechnikai felépítését. Ezt követően a magyar szerzői jog rendszerén keresztül röviden áttekintésre kerül az a szabályozás, amely szerzői és felhasználói igények között egyensúlyt teremt. Végül pedig az Európai Unió Bíróságának gyakorlatából kiindulva megvizsgáljuk, hogy a felhő magáncélú többszörözésre alkalmas-e, valamint indokolt díjfizetési kötelezettség esetén hogyan vethető ki a magáncélú másolatok utáni díj.

A Polgári Jog folyóirat 2017/5. számában megjelent cikk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el.
Tovább olvasom a teljes cikket További információ
Lepsényi Mária: Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére több okból (gazdasági helyzet, családi és más egyéb körülmények változása miatt) kerülhet sor. A tevékenység szüneteltetése bejelentési kötelezettséggel is jár, továbbá a szünetelésre tekintettel számos speciális rendelkezésre kell figyelemmel lenni az adózással kapcsolatos törvények alkalmazásakor.

1. Eljárási szabályok

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evtv.) rendelkezik az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésével kapcsolatos eljárási szabályokról.
Változás, hogy 2017. január elsejétől az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti. Ez a szabály azokra vonatkozik, akik 2016. december 31-ét követően kezdik el a tevékenységüket szüneteltetni. Akik 2017. január elseje előtt kezdték el a tevékenységüket szüneteltetni, azokra a 2016. december 31-én hatályos rendelkezés vonatkozik, nevezetesen az, hogy a tevékenység legfeljebb 5 évig szüneteltethető.

1.1. A tevékenység szünetelésének bejelentése

Az Evtv. 18. §-a alapján az egyéni vállalkozónak a szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető fővárosi, megyei kormányhivatal járási, (fővárosi kerületi) hivatalához (okmányiroda vagy kormányablak) kell elektronikus úton bejelentenie.
A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap. Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének bejelentése díj- és illetékmentes.
Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát személyesen vagy postai úton leadja. Az igazolványt a beérkezésének vagy leadásának napján érvénytelenítik, és ennek ténye ugyancsak bejegyzésre kerül a nyilvántartásba.

A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. A szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.
Az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) - összhangban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art). rendelkezésével - mentesíti a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozót a pénzforgalmi számla fenntartásának kötelezettsége alól. Ha az egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy a szünetelés ideje alatt nem szünteti meg a pénzforgalmi bankszámláját, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének tényét be kell jelentenie a pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek) felé. Ezen bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli.
A tevékenység szüneteltetésének időszakában a pénzforgalmi számlán jóváírt kamat az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelemként esik adókötelezettség alá.

Ezen túlmenően meg kell említeni azt is, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 8. § f) pontjában foglalt rendelkezés alapján a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó esetében szünetel a biztosítás a tevékenység szünetelésének ideje alatt. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó a biztosítási jogviszonyának szünetelése alatt a Tbj. 39. §-ában foglaltaknak megfelelően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.

Egyéni vállalkozói jogállás alapján nyilvántartásba vett családi gazdaság esetében, az a magánszemély, aki szerepel az egyéni vállalkozói nyilvántartásban és családi gazdálkodóként is regisztráltatta magát, illetve családi gazdaság tagja, szintén szüneteltetheti az egyéni vállalkozói tevékenységét az Evtv. 18. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Ha a családi gazdaságot a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói jogállása alapján vették nyilvántartásba és a családi gazdálkodó a tevékenységét szünetelteti, akkor a családi gazdaság tevékenysége csak akkor tekinthető folyamatosnak, ha a családi gazdálkodó helyébe olyan másik magánszemély lép be, aki megfelel a családi gazdaság működésére vonatkozó feltételeknek, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltető családi gazdálkodó az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének megkezdésével egyidejűleg kiváltja az őstermelői igazolványt.

Az Adó szaklap 2017/7. számában megjelent cikkünk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el.
Tovább olvasom a teljes cikket További információ
Törvényjavaslatok válogatás
Törvényjavaslatok válogatás (2017. augusztus 9.–szeptember 10.)
Törvényjavaslat adatai Törvényjavaslat szövege
T/17237 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
T/17167 A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazás
T/17166 A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról
T/17165 A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról
T/16818 A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról
Ezt a levelet hírlevél feliratkozása alapján küldjük Önnek. Amennyiben nem kíván több hasonló tartalmú levelet kapni, kérjük, jelezze ide kattintva. Marketing célú adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-111341/2016.
Ezt a levelet a következő címre küldtük ki: %%emailaddress%%
További hírleveleink
 
Jogászvilág
 
Munkajog
 
Jogtár
 
EU
 
Impresszum

Cím: 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21-35.
Telefon: +36 (1) 464-5656
Fax: +36 (1) 464-5657
E-mail: info-hu@wolterskluwer.com
Internet: http://shop.wolterskluwer.hu

Kövessen minket
 
Facebook Linkedin Youtube