Jogtár Hírlevél
Amennyiben nem megfelelően jelenik meg az e-mail levelezőjében, kérjük, kattintson ide
© Wolters Kluwer A Wolters Kluwer Jogtár hírlevele
Tartalmi újdonságok    Jogszabályfigyelő    Szakcikkek    Törvényjavaslatok Jog és közigazgatás
Jogtár Hírlevél
Wolters Kluwer Jogtár hírlevél
Kedves Olvasó!
Örömmel ajánlom figyelmébe megújult Jogtár Hírlevelünket, amely havi rendszerességgel jelenik meg.

Hírlevelünk célja, hogy bemutassa az új Jogtár funkcionális és tartalmi újdonságait – különös hangsúlyt helyezve az úgynevezett szerzői tartalmak (kommentárok, magyarázatok, szakcikkek) frissítésére, illetve a meglévő tartalmak bővítésére – emellett hasznos tippekkel és trükkökkel kívánjuk segíteni a Jogtár használatát.

Jogszabályfigyelő rovatunk egy adott időszakban nyilvánosságra kerülő, nagyobb érdeklődésre számot tartó jogszabályokat és jogszabálytervezeteket szemlézi, a Szakcikkek rovatban pedig az új Jogtáron is elérhető Adó-lapok és Polgári Jog online folyóirat cikkeiből olvashat.

Bízom benne, hogy hírlevelünk elnyeri tetszését és hasznos segítséget nyújt az új Jogtár használatához.

Ötvös Ildikó
Jogtár portfólió menedzser
Tartalmi újdonságok
Változnak a cégnyomtatványok
2017. június 8-i hatállyal változtak a cégnyomtatványok, illetve az xml séma is [lásd a 6/2017. (VI. 1.) IM rendeletet]. A régi séma szerint készült xml fájlok június 8-át követően előreláthatóan még egy hónapig kerülnek befogadásra. Az új séma szerint készült nyomtatványok 2017. június végén érhetőek el a Jogtár Cégeditor programjában.

Főbb módosítások:
– Nem természetes személy megadása esetén fel kell tüntetni az Európai Egyedi Azonosítót (EUID) vagy annak tényét, hogy a szervezet ezzel nem rendelkezik.
– Cégbejegyzési nyomtatványokon jelölhető lett, ha a cég átvevő társaság céljára lett alapítva.
– Változásbejegyzési nyomtatványokról kikerült a szerződésmintára való utalás, bekerült a Ctv. 50. § (2b) bekezdése szerinti eljárás lefolytatásának kérése. A jogelőd cégnél választható lett az egyesülés módja.
– A kft. adatai között új elem az üzletrészen alapított zálogjog és a bizományos adatai.
Jogszabályfigyelő
Válogatás a 2017. április 19–június 12. között nyilvánosságra került fontosabb jogszabályok illetve jogszabálytervezetek közül:
Új törvény a választottbíráskodásról

A napokban elfogadott választottbírósági törvény új alapokra helyezi az állandó választottbíráskodás szervezeti kereteit, valamint pótolja a korábbi, 1994-es törvény alkalmazása során felmerült hiányokat – derül ki a törvényjavaslathoz fűzött igazságügyi miniszteri indokolásból.

Főszabályként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság, mint Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartoznak a kereskedelmi ügyek, ezzel egyidejűleg megújul e bírósági fórum működésének a szabályozása is. Fontos előírás ugyanakkor, hogy nincs helye választottbírósági eljárásnak a fogyasztói szerződésekből eredő jogviták és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény Hetedik Részében szabályozott különleges eljárásokban intézendő ügyekben (pl. személyállapoti perek, házassági perek, gondnokság alá helyezési perek, munkaügyi, végrehajtási perek).

A fentiekkel, azaz a Kereskedelmi Választottbíróság általánossá tételével összefüggésben 2017. december 31-ével megszűnik az Energetikai Állandó Választottbíróság, valamint a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság. Az új törvény rendelkezéseitől az állandó választottbíróság szabályzata, a választottbírósági tanács, továbbá a választottbírósági eljárásban részt vevő fél, csak akkor térhet el, ha azt maga a törvény lehetővé teszi. Kimondja ugyanakkor a jogszabály, hogy a felek a választottbírósági tanács által követendő eljárás szabályaiban – a törvényi keretek között – szabadon állapodhatnak meg.

A fent hivatkozott indokolás szerint a törvény újdonságai közül kiemelést érdemel az úgynevezett eljárásújítás intézménye, amelynek a lényege a következőkben foglalható össze: ha a felek eltérően nem állapodnak meg, úgy a választottbírósági ítélet átvételét követő egy éven belül eljárásújításnak van helye akkor, ha a fél olyan tényre vagy bizonyítékra hivatkozik, amelyet az alapeljárásban önhibáján kívül nem érvényesített, feltéve, hogy annak elbírálása a félre kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. Ugyancsak újdonságnak tekinthető az eljárásba történő beavatkozás lehetőségének a megteremtése, illetve annak megengedése, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén a választottbírósági szerződésben nem részes személy az eljárásban félként vegyen részt.

A törvény rendelkezéseinek túlnyomó többsége 2018. január elsején lép hatályba. Ugyancsak ezen időponttal veszti hatályát a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény. Az új előírásokat a 2018. január 1-jén, illetve azt követően indult választottbírósági eljárásokban kell alkalmazni. A folyamatban lévő ügyeket azonban még a megindításuk időpontjában hatályos szabályok alapján kell befejezni.

Joganyag: 2017. évi LX. törvény a választottbíráskodásról
Módosítja:
Megjelent: MK 2017/85. (VI. 08.)
Hatályos: 2017. 06. 16., 2018. 01. 01.
Megjegyzés: új jogszabály
Júliustól változik a székhelyszolgáltatás
2017. július 1-jétől kezdődően a székhely biztosítására kizárólag a rendeletben foglaltaknak megfelelő tartalmú, írásba foglalt megbízási szerződés köthető a székhelyszolgáltatást igénybe vevő (megbízó cég) és a székhelyet biztosító (megbízott) között. Az ilyen szerződéssel egy tekintet alá esik a felek bármely szerződése, ha annak eredményeként biztosítja a cég a székhelyét, azonban az ingatlant ténylegesen nem használja, és a székhelyhez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeknek nem a cég törvényes vagy szervezeti képviselője vagy alkalmazottja tesz eleget.

A székhelyszolgáltatási szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a céget is határozott időre létesítették. Fontos szabály továbbá, hogy a felek a szerződés megkötését követő egy éven belül nem gyakorolhatják a rendes felmondás jogát. Székhely csak olyan ingatlan lehet, amely a megbízott székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

A cég a szerződésben köteles meghatározni azon iratait (azok fajtáit), amelyeket a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani. Ezen iratok köre a rendelet szerint legalább a cég cégiratait, hatósági engedélyeit, az adóhatósághoz történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratait, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóját jelenti.

A megbízott köteles biztosítani, hogy a cég cégtábláját az ingatlanon, jól látható helyen kifüggesszék, köteles továbbá a cég iratait és esetleges ingóságait az egyéb megbízók, illetve a saját irataitól, ingóságaitól elkülöníteni, valamint tételes és naprakész iratjegyzéket és ingóságra vonatkozó jegyzéket vezetni azokról az iratokról és ingóságokról, amelyeket a szerződés alapján tart magánál. A szerződés megszűnésekor a megbízott kötelezettsége a nála lévő iratok, ingóságokat jegyzékkel együtt történő átadása. A legfontosabb feladata, hogy köteles gondoskodni a cégnek címzett küldemények átvételéről és erről egy munkanapon belül értesítenie kell a céget. Kiemelendő ugyanakkor, hogy nincs helye a küldemények megbízott általi továbbküldésének és átirányításának.

A megbízó az adózás rendjéről szóló törvény szerint köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni a székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatokat.

A 2017. július 1-jén már fennálló székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszonyt a felek kötelesek legkésőbb 2017. augusztus 31-éig a rendeletben előírt feltételeknek megfelelően módosítani, és ha írásbeli szerződés korábban nem jött létre közöttük, akkor a szerződést írásba foglalni. Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha a székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszony 2017. augusztus 31-éig megszűnik.

Joganyag: 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról
Módosítja:
Megjelent: MK 2017/80. (VI. 01.)
Hatályos: 2017. 07. 01.
Megjegyzés: új jogszabály
Júniusban lép hatályba az új pénzmosási törvény
2017. június 26-án lép hatályba a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló új törvény néhány apróbb kivétellel. A jogszabály hatálya nem változik tulajdonképpen a jelenlegi szabályozáshoz képest, pusztán más megközelítést alkalmaz ez esetben a jogalkotó: a tevékenységek felsorolása helyett az intézményeket, szolgáltatókat nevezi meg. Az általános ügyfél-átvilágítási kötelezettséget főszabály szerint továbbra is az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor köteles a szolgáltató elvégezni. Árukereskedők esetében azonban kétmillió-ötszázezer forint lesz ez az összeghatár.

Nem változik az ügyfél-átvilágítási intézkedések köre, megszűnik azonban a minimálisan, illetve maximálisan rögzítendő adatkör, a törvény ugyanis pontosan meghatározza, hogy mely adatokat kell majd rögzíteni, milyen okiratokat köteles az ügyfél az átvilágítás során bemutatni. Egyértelműen előírja a jogszabály azt is, hogy a rögzítendő adatokat tartalmazó okiratokról a szolgáltató másolatot készít.

Újdonság, hogy a tényleges tulajdonosi nyilatkozat nemcsak személyesen és írásban, hanem a szolgáltató által üzemeltetett – biztonságos, védett, előzetesen auditált – elektronikus hírközlő eszköz útján is megtehető, illetve újdonságnak tekinthető a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása is. Továbbra is megmarad az általánoshoz képest az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás előírása.
Az ügyvédeket akkor terheli ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzik vagy bizonyos jogügyletek tekintetében folytatnak meghatározott ügyvédi tevékenységet. E jogügyletek köre: gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának az átruházása; ingatlan tulajdonának az átruházása; gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése; bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat; ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházása. Megmarad ugyanakkor a védői, képviseletei tevékenységgel összefüggő információk bejelentése alóli mentesség, illetve az a kedvezmény, miszerint az egyéni ügyvédek és az egyszemélyes ügyvédi irodák részére a MÜK egységes szabályzatot készít, amely az érintettek esetében belső szabályzatnak minősül.

Átmeneti előírásként tulajdonképpen két év türelmi időt biztosít a törvény. Előírja ugyanis, hogy a szolgáltató 2019. június 26-át követően köteles az ügylet teljesítését megtagadni azon ügyfelek esetében, akikkel még 2017. június 26-a előtt létesített üzleti kapcsolatot, de 2019. június 26-áig az ügyfél-átvilágítás nem végezte el és nem állnak teljeskörűen a rendelkezésére az új törvény szerinti adatok.

Számos egyéb törvényt, így a szerencsejáték törvényt, a közjegyzői és az ügyvédi törvényt, a hitelintézeti és a biztosítási törvényt is módosítja a pénzmosási törvény. Hatályon kívül helyezi továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényt, ahhoz kapcsolódóan a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló PM rendeletet, valamint a törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmazó harmadik országokról szóló PM rendelet is.

Joganyag: 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
Módosítja:
Megjelent: MK 2017/75. (V. 26.)
Hatályos: 2017. 06. 26., 2018. 01. 01., 2018. 01. 03
Megjegyzés: új jogszabály
Európai cégnyilvántartások összekapcsolása, EUID-szám
A cégtörvény módosítása értelmében a céginformációs szolgálat feladatai közé tartozik a jövőben a tagállami központi nyilvántartások, kereskedelmi nyilvántartások és cégjegyzékek összekapcsolására szolgáló rendszerrel való kapcsolattartás is. A cégnyilvántartások összekapcsolás révén az Európai Bizottság által üzemeltetett európai igazságügyi portálon (e-Justice) elérhetővé válnak a kft.-k, rt.-k és az európai részvénytársaságok bizonyos cégadatai, az egységes szerkezetű létesítő okiratai és a közzétett beszámolói is. Az alapadatok ingyenesek lesznek majd el, egyéb esetben azonban költségtérítést kell fizetni.

Az adatlekérdezések megvalósítása érdekében a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság, továbbá az Európai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás által alapított fióktelepe és kereskedelmi képviselete a cégjegyzékszám mellett olyan európai egyedi azonosítót kap (a továbbiakban: EUID), amely lehetővé teszi a cég egyértelmű azonosítását a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül. A törvény hatálybalépése napján bejegyzett (bejegyzés alatt álló) cégek EUID-számát a cégbíróság automatikusan állapítja meg és jegyzi be a cégjegyzékbe.
Változnak továbbá a székhelyáthelyezés és a beolvadás bejegyzésével kapcsolatos eljárási szabályok is.

Joganyag: 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
Módosítja: 2017. évi XLVIII. törvény
Megjelent: MK 2017/74. (V. 25.)
Hatályos: 2017. 06. 08.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
Elfogadták a csődtörvény és a kapcsolódó törvények módosítását
A törvénycsomag szerinti módosítások céljai között a csődtörvény rendelkezéseinek a pontosítása, a belső és a kapcsolódó törvényekkel való koherenciájának a biztosítása, a joghézagok megszüntetése, a joggyakorlat egységesítése, valamint az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása is szerepelt a javaslathoz fűződő indokolás szerint.
A törvénycsomagban a csődtörvény módosítása mellett megtalálhatók egyebek között az illetéktörvény, a cégtörvény, a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeiről szóló törvény, a közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény és a hitelbiztosítéki törvény módosításai is.

A következőkben néhány fontosabb csődtörvénybeli változásra hívjuk fel a figyelmet. Változnak a biztosítéki célú vételi jogra, illetve jog vagy követelés biztosítéki célú átruházására vonatkozó szabályok, illetve új előírás teszi lehetővé a bíróság és a felszámoló szervezet részére egyes személyek lakcímadataira és értesítési címére vonatkozóan az adatigénylést. Pontosították a fizetésképtelenség megállapítása körében a követelés adós által történő vitatásának a szabályait. Eszerint akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Az adós vitatásának továbbra is legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. A módosítás rögzíti továbbá, hogy amennyiben a „vitatás” elkésett (és az adós, hogy megmeneküljön, a tartozást megfizette), a fizetés nem minősül tartozáselismerésnek, és a polgári peres eljárásban történő visszakövetelést sem zárja ki.

Külön bekezdés foglalkozik a fizetési felszólítás tartalmával (tartozás jogcíme, összege, teljesítési határidő, illetve az a végső határidő, amelynek eredménytelen elteltét követően a felszámolás megindítása, egyéb igényérvényesítés várható), továbbá a fizetési felszólítás közlésének a szabályaival (postai kézbesítés esetén „tértivevény különszolgáltatással könyvelt küldeményként”). A küldeményt a feladástól számított 15. munkanapon akkor is kézhezvettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott, a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett.
Emellett a vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása alcím és az ahhoz tartozó szabályok ugyancsak változtak. A cégtörvény kapcsán a végelszámolást érintő, illetve kényszertörlési eljárással összefüggésben a tag, vezető tisztségviselő felelősségének a szabályai módosultak, illetve számos előírással egészült ki a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény is.

Joganyag: 2017. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról
Módosítja:
Megjelent: MK 2017/74. (V. 25.)
Hatályos: 2017. 07. 01.
Megjegyzés: 10 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag
A közigazgatási rendtartás és perrendtartás hatálybelépésével összefüggő módosítások
Igen terjedelmes, több mint 200 közlönyoldalt tesz ki és 528 szakaszból áll az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvények hatálybalépésével összefüggő módosítás, amely 242 törvény (köztük maga a közigazgatási perrendtartás) egyes előírásait változtatta meg.

Joganyag: 2017. évi L. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról
Módosítja:
Megjelent: MK 2017/74. (V. 25.)
Hatályos: 2017. 05. 26., 2017. 12. 31., 2018. 01. 01.
Megjegyzés: 242 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag
A bűnügyi együttműködés jogharmonizációs módosítása
A törvénycsomag elsősorban a külföldi ítéletek elismerésével kapcsolatos szabályozást érinti, így alapvető célja, hogy az „indokolatlan, szisztematikusan alkalmazott elismerési eljárás kikerüljön a magyar eljárásrendből” – olvasható a javaslathoz fűzött indokolásban, amely rámutat ugyanakkor arra is, hogy „a folyamatban lévő büntetőeljárásban a korábbi elítéléshez fűződő konkrét joghátrányok alkalmazása, vagy büntetés, illetve intézkedés végrehajtásának átvételével kapcsolatos eljárások esetében a külföldi ítélet elismerésével kapcsolatos eljárás lefolytatása a továbbiakban sem mellőzhető”. Ezen felül az európai nyomozási határozatról szóló irányelvnek való megfelelést is biztosítani kellett, továbbá változást hoz a módosítás az eljárási jogsegélyek szabályozásában is.

Számos ponton változott a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény, elsősorban – a fentiekben említettek szerint – a külföldi ítélet elismerése és a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtása átvétele tekintetében.
A büntetőeljárás szabályainak a módosítása a tagállami jogerős ítélettel (büntetőeljárási akadályok), a nemzetközi, illetve európai elfogatóparanccsal, valamint ugyancsak a külföldi ítélet elismerésével összefüggő kérdéseket érinti. Több ponton változott a szabálysértési jogsegélyről szóló törvény és a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény is a külföldi bírósági ítéletek tekintetében. Ez utóbbi esetében külön alcím rendelkezik a bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adattovábbítás és a tagállami ítéletek nyilvántartása közötti kapcsolatról.

A Büntető Törvénykönyv a pszichoaktív anyagok csekély mennyisége és a terrorcselekmények, valamint a terrorizmus finanszírozása bűncselekmények tekintetében módosult. A törvénycsomag szabályainak a túlnyomó többségét ugyanakkor az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény módosítása teszi ki. E törvény szabályai a módosítás folytán jelentősen változnak a jövőben.
Néhány apróbb kérdés tekintetében érinti a törvénycsomag egyebek között a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, a bv-törvényt és a biztosítási törvényt is.

Joganyag: 2017. évi XXXIX. törvény az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról
Módosítja:
Megjelent: MK 2017/69. (V. 15.)
Hatályos: 2017. 05. 23., 2018. 01. 01., a Varsói Egyezmény 53. cikk 6. bekezdés második mondatában meghatározott időpont
Megjegyzés: 27 különböző törvény módosítását tartalmazó jelentős terjedelmű törvénycsomag
Tipp: Paragrafus tartomány nyomtatása a Jogtárban
Mostantól a jogszabályok nyomtatásakor megadható paragrafustartomány is, így megspórolható a szövegkijelölés ideje.

Paragrafus tartomány nyomtatása a Jogtárban
Ossza meg velünk észrevételeit, fejlesztési javaslatait!
Akár személyesen, akár telefonon is átbeszélhetjük, mivel tudnánk segíteni a munkáját. Írjon nekünk, és felvesszük a kapcsolatot Önnel: http://uj.jogtar.hu/visszajelzes
Szakcikkek
Csöndes Mónika: A Ptk. 6:143. § (2) bekezdésébe foglalt előreláthatósági korlát szabályának tényállási elemeiről
Az előreláthatósági korlát szabályának lényege könnyen összegezhető akként, hogy a szerződésszegő csak a szerződéskötéskor előrelátható károkat tartozik megtéríteni. Kérdés ugyanakkor, hogy mikor, milyen körülmények között mondható egy adott kárfajtáról, kártípusról, hogy az a szerződéskötéskor előrelátható volt. A tanulmányban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) előreláthatósági korlátjának szabályát - a miniszteri indokolásra is tekintettel - tényállási elemei alapján elemzem, külön figyelemmel az előreláthatósági korlát jogpolitikai céljaira, illetve a common law gyakorlatára.
1. Az előreláthatósági korlát szabályának tényállási elemei [1] A Ptk. 6:143. § (2) bekezdése kimondja, hogy „a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt”. A rendelkezést tényállási elemeire bontva a következő pontokban az alábbiak szerint elemzem.

1.1. „... a szerződésszegés következményeként ...”

[2] A szerződésszegés következményeként fordulatból egyértelműen következik, hogy a károsult csak akkor követelheti a kárának a megtérítését, ha a kár és a szerződésszegő magatartás között ok-okozati összefüggés áll fenn, a kár tehát a szerződésszegés következménye, de a bekövetkezett károk közül csak az(ok) térítendő(k) meg, amely(ek) előrelátható(ak) volt(ak). Az előreláthatósági korláttól függetlenül az okozatosságot tehát továbbra is vizsgálni kell mint felelősségalapító feltételt. Kérdés ugyanakkor, hogy szerződésszegésért való felelősség körében az előreláthatósági korlát mellett milyen szerep jusson az okozatosságnak. A kettő viszonyát illetően akként foglalok állást, hogy az okozatosság vizsgálata alapvetően a ténybeli okozatosság, illetve a logikai vagy általános tapasztalati tételek, törvényszerűségek (vagy ahogyan a common law irodalmában megjelenik: a józan ész) alapján lenne leginkább a megfelelő, a megtérítendő károk körének meghatározása pedig már az előreláthatósági korlát segítségével. A common law gyakorlata azt mutatja, hogy az előreláthatósági szabály természetének (az előreláthatóság fogalmát a common law nem okozatossági tartalommal tölti ki!) valójában inkább ez a „munkamegosztás” felel meg. Az előreláthatósági korlát ugyanis kockázati kategória, arra vonatkozik, hogy az üzleti forgalomban milyen veszteségekkel kell számolni. Egy ilyen értelmezés mellett szóló érv lehet az, hogy a miniszteri indokolás is akként jellemzi az előreláthatósági korlátot, hogy az alkalmas „jogi eszköz a szerződésből eredő piaci és egyéb kockázatoknak a szerződő felek közötti igazságos megosztására”, illetve hogy „az előreláthatósági klauzula rugalmas eszköz a bíró kezében a szerződésszegés következtében előállott elmaradt hasznok és a következménykárok felek közötti megosztásához, és jobban illik a szerződési jogi szemlélethez, a piaci megfontolásokhoz, az üzleti gondolkodásmódhoz”. E helyütt indokolt felidézni, hogy a Ptk. kodifikációja során a Kodifikációs Bizottság (már a koncepció kialakításakor) a szerződési jog vezérmotívumaként határozta meg, hogy - tekintettel arra, hogy a szerződés a felek kölcsönös kockázatvállalásával jár - a szerződési jog szabályainak a kockázatok minimalizálását és igazságos elosztását kell szolgálniuk a szerződéskötéstől a teljesítésig (szerződésszegésig). A változtatás indokaként hangsúlyosan került kiemelésre, hogy „a szerződésszegés kárkövetkezményeinek telepítése kockázatelosztást, és nem az egyéni hiba szankcionálását kell hogy jelentse”. Szerződésszegési kárfelelősségi jogunkra nézve ez tehát azt a változást hozta magával a jogpolitikai célkitűzéseket illetően, hogy a korábbi hagyományos felelősségi felfogás helyébe a kockázatelosztás elve lépett. Az említett jogpolitikai célok alaposabb megismeréséhez járulhatnak hozzá az előreláthatósági korláthoz kapcsolódó joggazdaságtani elemzések, illetve a common law irodalma és mintegy 160 éves joggyakorlatának tanulságai.

[3] A common law szerint az előreláthatósági szabály lényege abban áll, hogy az adott üzletágban szokásosnak tekinthető kárkövetkezményeket a szerződésszegő félnek mindig meg kell térítenie, a szokatlan kárkövetkezményeket csak akkor, ha az adott kockázatot a szerződéskötés időpontjában a szerződésszegő fél ténylegesen ismerte, mert a másik szerződő fél a tudomására hozta ezeket, és ezen kockázatok ismeretében, e kockázatokat elfogadva szerződött. Hugh Beale ezt akként magyarázza, hogy az előreláthatóság (kiemelés tőlem: diszpozitív) szabálya a kockázatok kölcsönös elosztásának elvén alapul: míg a szokásos kár megtérítésének szabálya a károsultnak, addig a szokatlan kár megtérítésének szabálya a szerződésszegőnek kedvez (lásd részletesebben: 1.7. pont). Az előreláthatósági korlát szabályának hazai adaptációja során követendőnek tartom ezt a common law szemléletet, különös tekintettel arra, hogy maga a miniszteri indokolás is hangsúlyozza egyrészt, hogy „[...] az adott üzletágban szokásosnak tekinthető kárkövetkezményeket a szerződésszegő félnek mindig meg kell térítenie. A konkrét szerződés szokatlan kockázatát viszont a szerződésszegő félnek csak akkor kell viselnie, ha az adott kockázatot a szerződéskötés időpontjában ténylegesen ismerte, előre látta”, másrészt, hogy „az előreláthatósági korlát fő célja a szokatlan, előre nem látható, rendkívüli és ezért előre nem is kalkulálható károk kizárása”.

A Polgári Jog folyóirat 2017/2. számában megjelent cikk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el.
Tovább olvasom a teljes cikket További információ
Dr. Bajusz Dániel: Kezesség és mögöttes felelősség az áfában
Míg az áfatörvény 2011. szeptember 26-áig hatályos ún. pénzügyi rendezettségi szabálya, a visszaigénylési jogra gyakorolt hatásából kifolyólag az Európai Unió Bíróságának kötelezettségszegési eljárásban hozott ítélete és az azon alapuló kamatigények miatt már évek óta viták kereszttüzében áll, addig viszonylag kevesebb figyelem irányul a számla (legalább áfatartalmat elérő) ellenértékének pénzbeli megtérítése elmaradásának másik lehetséges következményére, a vevő kezesi (mögöttes) felelősségi alakzatára. Jelen cikk célja, hogy a szabályozás áttekintését követően gyakorlati példákkal és azokból levonható következtetésekkel felvázolja a jogintézmény működését és alkalmazási nehézségeit.

A jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai

1. Szabályozási háttér

Az anyagi jogi kötelezettséget az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 150. §-a írja elő, mely szerint a levonható, előzetesen felszámított adó összegének erejéig kezesként felel az az adóalany, mely az adót tartalmazó ellenértéket maradéktalanul nem, vagy egészben avagy túlnyomó (legalább az adótartalmat elérő) részben nem pénzzel (készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel) térítette meg.

A jogintézmény eljárási vetületéről az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 35. § (2) bekezdés d) pontja rendelkezik, mely a kezest adófizetésre kötelezettként nevesíti az ún. mögöttes felelősség alapján. A kezes tehát nem adózó, kötelezettsége korlátozott, a tartozáshoz igazodik, azonban az eljárási jogok tekintetében megilleti az adózó státusza (pl. a jogorvoslati jogok, fizetési könnyítési kérelmek tekintetében). Kötelezése csak (a vele szemben lefolytatott eljárásban hozott) jogerős határozattal történhet, mely azonban a gyakorlat szerint nem csupán végrehajtási, hanem ellenőrzési eljárás keretében is meghozható. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ha a helytállási kötelezettség megállapítására adóellenőrzés során kerül is sor, a kezességbeváltással érintett összeg nem minősül adóhiánynak, azaz a vizsgálat alá vont adózó mint kezes adóbírság és/vagy késedelmi pótlék megfizetésére nem kötelezhető.

A szabályozás lényege tehát, hogy a felelősség járulékos, a levonható, meg nem térített adóra terjed ki (a mellékkötelezettségekre tehát már nem), egyszerű (sortartó) kezességről van szó, a kötelezettség feltételes (behajthatatlanságtól függ) és szubszidiárius (a tartozás alanya nem változik). Nem jelent ugyanakkor mentesülést a kezesi felelősség alól, ha a kötelezettség előírását követően a felelősséget megállapító ok megszűnik (az ellenértéket megfizetik), de az adó megfizetése továbbra sem történik meg. Ha azonban a kezes helytáll, a főkötelezettel szemben igénnyel léphet fel. A helytállás terjedelme szempontjából nem a számlán áthárított adó összegének van jelentősége, hanem annak az összegnek, mely ebből levonható (illetve melyet a kötelezett levont). Ha bármekkora összegű pénzbeli térítés történt, akkor azt az áfára kell elszámolni és a kezesi kötelezettség csak a fennmaradó összegre vonatkozhat.

Ezek után érdemes megvizsgálni, hogy a jogintézmény gyakorlati alkalmazása során milyen értelmezési nehézségek fordulnak elő, mind az anyagi, mind az eljárásjogi előírásokkal összefüggésben.

Az Adó szaklap 2017/4. számában megjelent cikkünk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el.
Tovább olvasom a teljes cikket További információ
Törvényjavaslatok válogatás
Törvényjavaslatok válogatás (2017. április 19. – június 12.)
Törvényjavaslat adatai Törvényjavaslat szövege
T/15992 A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról
T/15866 Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárba történő beolvadásához szükséges törvénymódosításokról
T/15785 Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról
T/15427 A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény módosításáról
T/15381 Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről
T/15378 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról
T/15371 Az ügyvédi tevékenységről
Ezt a levelet hírlevél feliratkozása alapján küldjük Önnek. Amennyiben nem kíván több hasonló tartalmú levelet kapni, kérjük, jelezze ide kattintva. Marketing célú adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-111341/2016.
Ezt a levelet a következő címre küldtük ki: %%emailaddress%%
További hírleveleink
 
Jogászvilág
 
Munkajog
 
Jogtár
 
EU
 
Impresszum

Cím: 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21-35.
Telefon: +36 (1) 464-5656
Fax: +36 (1) 464-5657
E-mail: info-hu@wolterskluwer.com
Internet: http://shop.wk.hu

Kövessen minket
 
Facebook Linkedin Youtube