Gárdos István-Gárdos Péter: Fidúcia és dologi biztosítékok – Az óvadék és a rendhagyó zálogjog


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tanulmányunk első részében bemutattuk, hogy a Ptk. fiduciárius biztosítékokra vonatkozó szabályainak hiányában milyen szerződési szabályozás felelhet meg a Ptk. követelményeinek. A jelen tanulmányban a rendhagyó zálogjog szabályait járjuk körül, megvizsgálva a Ptk. óvadékra és értékpapírokra vonatkozó szabályainak a 2016-os módosítását. Az elemzésben rámutatunk, hogy a dematerializált értékpapír feletti óvadék alapítására vonatkozó új szabályozás mind dogmatikailag, mind gyakorlati hatását tekintve elhibázott. 1. A rendhagyó zálogjog jelentősége 1. A rendhagyó zálogjog a legkülönlegesebb jelenség a korlátolt dologi jogok körében, annyira, hogy még dologi jogi jellege…

Tanulmányunk első részében bemutattuk, hogy a Ptk. fiduciárius biztosítékokra vonatkozó szabályainak hiányában milyen szerződési szabályozás felelhet meg a Ptk. követelményeinek. A jelen tanulmányban a rendhagyó zálogjog szabályait járjuk körül, megvizsgálva a Ptk. óvadékra és értékpapírokra vonatkozó szabályainak a 2016-os módosítását. Az elemzésben rámutatunk, hogy a dematerializált értékpapír feletti óvadék alapítására vonatkozó új szabályozás mind dogmatikailag, mind gyakorlati hatását tekintve elhibázott.

1. A rendhagyó zálogjog jelentősége

1. A rendhagyó zálogjog a legkülönlegesebb jelenség a korlátolt dologi jogok körében, annyira, hogy még dologi jogi jellege is megkérdőjelezhető. Bár a rendhagyó zálogjog szorosan kapcsolódik a zálogjog egy másik különleges fajtájához, az óvadékhoz, a két fogalom nem feleltethető meg egymásnak. Rendhagyó zálogjog alkalmazására nem csak óvadék esetén kerülhet sor, és az óvadék esetén is előfordul a klasszikus, „rendes” kézizálogjog alkalmazása. Óvadék esetén mégis különleges jelentősége van a rendhagyó zálogjognak: a gazdasági életben az óvadék tipikusan rendhagyó zálogjog alakját ölti. Ennek oka, hogy a rendhagyó zálogjog alapján a zálogjogosultat megillető rendelkezési jog lehetővé teszi azt, hogy a biztosítékul adott pénz vagy értékpapír ne heverjen parlagon, ne vonódjon ki a gazdasági forgalomból. Az óvadék tárgyainak használata annak makrogazdasági előnyein túl a felek számára is kedvező, hiszen veszteségtől kíméli meg az óvadék nyújtóját, és az óvadékul szolgáló eszközökkel végzett kölcsön, visszavásárlási megállapodás (repo) vagy más hasonló ügylet megteremtheti az adós kamatfizetési kötelezettségének a fedezetét.

2. Két immateriális formában megjelenő, gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű pénzügyi eszköz esetén azonban a rendhagyó zálogjog alkalmazhatósága nem egyértelmű: bankszámlapénz esetén a rendhagyó zálogjog csak sajátos módon alkalmazható, dematerializált értékpapír esetén pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2016. évi módosítása (2016. évi LXXVII. törvény) megszüntette a rendhagyó zálogjog alkalmazásának lehetőségét.

3. Az alábbiakban a pénz és az értékpapír különböző formáin alapítható óvadékkal kapcsolatos helyzetet tekintjük át, elsősorban abból a szempontból, hogy mennyiben kerülhet sor a rendhagyó zálogjog alkalmazására és ennek megfelelően miként alakul az óvadékul szolgáló vagyontárgy feletti tulajdonjog.

4. A rendhagyó zálogjog helyének kijelöléséhez és sajátosságainak meghatározásához abból kell kiindulni, hogy a zálogjogok csoportosításának alapvető szempontja, hogy kit illet meg a zálogtárgy birtoklásának joga. Ha a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad – és ezért a zálogjog fennállása csak a megfelelő nyilvántartásba való bejegyzésből tűnik ki – jelzálogjogról, ha pedig a zálogjogosult birtokába kerül, akkor kézizálogjogról beszélünk (Ptk. 5:88. §). Jelzálogjog esetén fennmarad a tulajdon és a birtok egysége, míg kézizálogjog esetén e két jog megoszlik a zálogjogosult és a zálogkötelezett között. Abból következően, hogy kézizálogjog esetén a zálogtárgy birtokosa a zálogjogosult lesz, a kézizálogjogi jogviszony tartalmi elemévé válik a dolog birtokába kerülő zálogjogosultnak az a kötelezettsége, hogy a zálogtárgyat megőrizze és a zálogjog megszűnésekor visszaadja a tulajdonos zálogkötelezett számára [Ptk. 5:106. § (1) bek. és 5:144. § (1) bek. a) pont]. A letét az a jogviszony, amelynek központi tartalmi eleme az őrzési és visszaadási kötelezettség, ezért – bizonyos eltérésekkel – a kézizálogjog jogosultjának e kötelezettségére a letét szabályai az irányadóak [Ptk. 5:106. § (2) bek.].

5. Aszerint, hogy miként alakul a zálogkötelezett fent említett őrzési kötelezettsége, a kézizálogjogon belül is két fajtát különböztethetünk meg: a rendes és a rendhagyó zálogjogot. A letét és a kézizálogjog klasszikus, „rendes” formája esetén a letéteményest, illetve a zálogkötelezettet szigorú őrzési kötelezettség terheli, amelynek célja a letevő tulajdonjogának fenntartása és annak biztosítása, hogy lejáratkor a letéteményes a letevő számára vissza tudja szolgáltatni a letett dolgot (Ptk. 6:360. §). Ezt szolgálja a letéteményes elkülönítési és nyilvántartási kötelezettsége, valamint a dolog használatára vonatkozó tilalom (Ptk. 6:361. §). E letéti jogviszonyban – a birtokátruházással járó egyéb jogviszonyoktól, például a bérlettől és a haszonkölcsöntől eltérően – a főszolgáltatás nyújtója a birtokátruházás kedvezményezettje, azaz a letéteményes és szolgáltatása az átvett dolog megőrzése. A kézizálogjog kötelezettje és jogosultja közötti jogviszonyban is hasonló a felállás, azzal az eltéréssel, hogy ez esetben a birtokátruházás elsődleges célja a biztosíték nyújtása, és a dolog megőrzése csupán az átruházás biztosítéki jellegéből fakadó, másodlagos tartalma a jogviszonynak.

A Polgári Jog folyóirat 2018/6. számában megjelent cikk teljes szövege >>


Kapcsolódó cikkek

2023. április 18.

Innovatív, automatizáltan készült kivonatok a Jogtáron

A Jogtáron az anonimizált bírósági határozatok (bhgy) keresését és áttekintését mostantól automatizáltan készült kivonatok segítik, amelyek egy jövőbe mutató, innovatív technológiával készültek: az NLP (természetes nyelvi feldolgozás) és ML (gépi tanulás) módszerével kinyert, 4 leginkább jellemző mondatot mutatják meg az ítéletből.

2021. július 8.

Jogtár®-kisokos: a Döntvénykeresés új lehetőségei a Jogtáron

Az idei évben különösen nagy hangsúlyt fektetünk a döntvénykeresés fejlesztésére. Ennek részeként újabb funkciók érhetők el a Jogtáron: szövegkörnyezet mutatása a döntvénykereső találati listájában, valamint speciális szűkítési és listarendezési lehetőségek.