Jogszabályfigyelő: Perújítási indítvány előterjesztése távollévő terhelt esetén

Szerző:
Dátum: szeptember 1, 2020 2:26 du.
Kategória:

Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be) 639. § (3) bekezdése alkalmazásakor az Alaptörvényből eredő alkotmányos követelmény, hogy a védő a Be. 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítványát attól a naptól számított egy hónapon belül terjesztheti elő, amely napon a terhelt az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről tudomást szerzett.

Az eljárásra a terhelt távollétében folytatható eljárás szabályai szolgáltattak alapot. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybírság megállapította, hogy a korábbi gyakorlatával egyezően „csak a normában testet öltött politikai döntés alkotmányosságáról vagy alkotmányellenességéről határozhat. […] A terhelt távollétében folytatható eljárásban a perújítás lehetőségét érintő vizsgálatában ezért az Alkotmánybíróság nem a jogintézmény helyességét, célszerűségét vagy hatékonyságát értékelte, hanem az alkalmazott jogalkotói megoldás alkotmányosságának szempontrendszerét feltárva vont le következtetést” a támadott rendelkezés és az Alaptörvény összhangjáról.”

A tárgyalt alkotmánybírósági határozat kiemeli: „ […] nyilvánvaló, hogy a védő a Be. 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított – tehát az eljárás a távollévő terhelttel szemben, eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében külön eljárások esetében a – perújítási indítványt csak azt követően tudja előterjeszteni, hogy a terhelt tartózkodási helyéről tudomást szerzett. Csak ebben az esetben tudja ugyanis teljesíteni az említett jogszabályi feltételt: megjelölni a terhelt tényleges tartózkodási helyét. A Be. 639. § támadott (3) bekezdéséből, valamint ahhoz kapcsolódóan a (4) bekezdéséből fakadó jogalkotói elvárás ugyanakkor időbeli határt szab a perújítási indítvány előterjesztésének. Arra a védőnek is csupán attól a naptól számított egy hónapon belül van lehetősége, amelyen az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről tudomást szerzett. Ennek dátumát, vagyis az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről való tudomásszerzés időpontját a perújítási indítványban is valószínűsíteni kell. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy az adott külön eljárásokban a védelem kötelező, és a védő a jogerős határozatról jellemzően annak kihirdetésekor, de legkésőbb a határozat kézbesítésével tudomást szerez, a védő gyakorlatilag kizárólag abban az esetben tud az adott perújítási okra alapított indítványt előterjeszteni, ha a terhelt tartózkodási helye a jogerős ítélet kihirdetésétől, illetve közlésétől számítva egy hónapon belül ismertté válik, és arról a védő tudomást is szerez.”

Az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint egyéb perújítási okaira való hivatkozással „a védő a terhelt távollétében folytatott eljárás esetén is határidő nélkül, az általános szabályok szerint terjeszthet elő perújítási indítványt.”

Az alkotmánybírósági eljárásra okot adó indítvány előterjesztését követően ugyanakkor a Be. 639. § (3) bekezdése 2021. január 1-jei hatállyal módosult. „A módosítás következtében a Be. 639. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: »A terhelt és a védő a 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítványt attól a naptól számított egy hónapon belül terjesztheti elő, amelyen a terhelt az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről tudomást szerzett.« […] A módosítás következtében a jogszabály tágabb időbeli keretek között teszi lehetővé a védő saját jogán való perújítási indítvány előterjesztését a Be. 637. § (1) bekezdés g) pontja szerinti perújítási ok esetében.”

A fent hivatkozott módosításra tekintettel 2021. január 1-jétől tehát már nem áll fenn jogértelmezési bizonytalanság, az addig tartó időszakban „is szükséges és indokolt annak biztosítása, hogy a védő vonatkozásában az adott perújítási okra alapított perújítási indítvány észszerűtlenül rövid határidőhöz kötöttsége ne érvényesüljön, ezért – a jogértelmezés és a jogalkalmazás egysége, valamint következetessége érdekében” állapította meg az Alkotmánybíróság a fent idézett alkotmányos követelményt.

Joganyag: 21/2020. (VIII. 4.) AB határozat a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 639. § (3) bekezdését érintő alkotmányos követelmény megállapításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2020/182. (VIII. 4.)

Hatályos:

Megjegyzés: alkotmányos követelmény megállapítása