Jog01 szeptember, 2020

Hivatalbóli bizonyítás elrendelése büntetőeljárásban

Az Alkotmánybíróság az alábbiakban hivatkozott határozatával a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 164. § (3) bekezdése alaptörvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt elutasította. Eljárása eredményeképp megállapította, hogy a büntetőügyben eljáró bíróság „indítvány hiányában is határozhat bizonyíték beszerzéséről és megvizsgálásáról, a hivatalbóli bizonyítás lehetőségével azonban csak a valósághű tényállás megállapítása érdekében és a büntetőeljárás alapelveiből, továbbá az Alaptörvény rendelkezéseiből fakadó követelményekkel összhangban, különösen az eljárási feladatok megoszlásának tiszteletben tartása és a pártatlanság fenntartása mellett élhet.”

Az eljárásra alapot adó indítvány azt kifogásolta, hogy a hivatalból elrendelhető bizonyítás folytán a büntetőeljárás résztvevői számára kiszámíthatatlanná válik a bizonyítási eljárás és a bíróság által értékelhető bizonyítékok köre. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanakkor ez csak akkor fordulhatna elő, ha a törvényi szabály alapján „az nem lenne előre látható, hogy a bíróság a büntetőeljárásban hivatalból is bizonyíthat. Mivel a Be. támadott rendelkezésének a nyelvtani értelmezéséből egyértelműen következik, hogy a bíróság indítvány hiányában bizonyíték beszerzésére és megvizsgálására nem köteles, ám annak lehetőségétől nincs elzárva, a szabály alkalmazása esetén alappal lehet számítani arra, hogy konkrét büntetőeljárásban a bíróság a bizonyítási eljárást indítvány hiányában is alakítja.”

Az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy: „A bíróságnak a valósághű tényállás megállapítására kell törekednie. A valósághű tényállás felderítése szolgáltat legitim indokot ahhoz, hogy a bíróság – akár a vádlói, akár a védői inaktivitást korrigálva – indítvány nélkül szerezzen be és vizsgáljon meg bizonyítási eszközt, és azt felhasználja a tényállás megállapításához. A bíróság hivatalbóli bizonyítási tevékenységének ugyanakkor legfőbb korlátja annak célhoz kötöttsége azáltal, hogy kizárólag a valósághű tényállás megállapítására irányulhat.”

Joganyag: 20/2020. (VIII. 4.) AB határozat büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 164. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés elutasításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/182. (VIII. 4.)

Hatályos: –

Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség vizsgálata

Kapcsolódó témák keresése
Back To Top