Jogszabályfigyelő: A jogosult is köteles intézkedéseket tenni a magántitoknak tekintett információ titokban maradásáért

Szerző:
Dátum: szeptember 26, 2019 4:58 du.
Kategória:

A többi titokfajtához hasonlóan a magántitoknak is lényeges fogalmi eleme, hogy maga a jogosult megtegye az adott információ titokban tartásához szükséges intézkedéseket. Ennek érdekében a bírósági eljárás során vizsgálni kell, hogy a nyilvánosságra kerülés vagy az illetéktelen személlyel történő közlés megakadályozása érdekében a titokgazda maga úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható – olvasható a Polgári Jog online folyóirat 2019/7–8. száma – Döntvény rovatában megjelent PJD2019. 22. döntvényben.

A perbeli ügyben egy társasházi lakás tulajdonosának néhány másik lakástulajdonossal és a közös képviselővel folytatott levelezése folytán alakult ki jogvita. A felperesi lakó ugyanis levelet küldött a közös képviselőnek az adott társasházat érintő, megoldásra váró ügyekről, amelyet másolatban néhány lakónak ugyancsak továbbított. A levél tartalmából kiderül, hogy egy korábbi levélre reagálva, arra válaszolva íródott, ellenben a felperes, mint levélíró csak azokat a lakókat jelölte meg címzettként saját levele tekintetében a társasházi tulajdonostársak közül, akiket a probléma megoldására kvázi nyitottnak tekintett. A későbbi jogvita abból eredt, hogy ez a levél egy, a címzetti körön kívüli lakóra nézve is tartalmazott információkat, magánvéleményt.

A közös képviselő a felperesi levélre akként válaszolt, hogy tájékoztatását valamennyi lakónak elküldte. Ebből a tájékoztatásból ellenben kiderült, hogy a közös képviselő a felperes levelére válaszolt. A felperesi levélben érintett lakó kérésére pedig ezt követően a közös képviselő a szóban forgó levelet is megküldte a lakóknak.

A felperes a keresetében e levélnek az eredeti címzetti körön kívüli, illetéktelen személyek részére történő megküldését sérelmezte, erre tekintettel a levéltitok védelméhez fűződő személyiségi joga sérelmének a megállapítását és szankció alkalmazását kérte.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság (Fővárosi Ítélőtábla) akként döntött, hogy a fellebbezés nem alapos. Kiemelte, hogy „hogy a magántitoknak a többi titokfajtához hasonlóan lényeges fogalmi eleme az is, hogy az adott információ titokban tartásához szükséges intézkedéseket maga a jogosult, a titokgazda megtegye, így vizsgálni kell, hogy annak nyilvánosságra kerülése vagy illetéktelen személlyel történő közlésének megakadályozása érdekében a titokgazda maga úgy járt-e el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.”

A másodfokú bíróság megállapítása szerint ugyanakkor a perbeli felperesi e-mailből nem derül ki, az abban szereplő bármely információt a felperes bizalmas jellegűnek, titoknak minősít, már csak azért sem, mert a felperes „nem azt írja, hogy a címzettek körét ezen okból szűkíti, hanem pusztán azt, hogy ezen személyek azok, akik aktívan érdeklődnek a társasházi ügyek iránt.”

A bíróság álláspontja szerint tehát olyan közlés nem volt a levélben, amely alapján bármely információ bizalmasságára lehetett volna következtetni. „Ezenfelül lényeges körülmény az, hogy a közös képviselő a társasház közösségét képviseli, így a társasházi közös tulajdon jellegéből eredően valamennyi tulajdonostárs kérhet felvilágosítást a közös képviselő működéséről, a társasház iratairól.”

A másodfokú bíróság a fentiek alapján „arra a következtetésre jutott, hogy miután a felperes mint titokgazda nem tette meg az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket abból a célból, hogy az általa magántitoknak gondolt információ titokban maradjon, ezért az általa közölteket utólag már nem minősítheti magántitoknak.”

 

Joganyag: PJD2019. 22.
Módosította:
Megjelent: Polgári Jog 2019/7–8
Hatályos:
Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítését szolgáló ítélőtáblai döntés