Jogszabályfigyelő: Megsemmisítette az AB a kényszertörléssel kapcsolatos „automatikus” eltiltási szabályt

Szerző:
Dátum: október 26, 2018 9:22 de.
Kategória:

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) az alább hivatkozott határozatában a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 9/C. §-ának, azaz a kényszertörlési eljárással megszűnő cég vezető tisztségviselőjének, korlátlanul felelős tagjának, illetőleg többségi befolyással rendelkező tagjának az eltiltását kimondó rendelkezésnek az alaptörvény-ellenességét állapította meg, így azt 2018. december 31-ei hatállyal megsemmisítette.

Két indítvány is érkezett az AB-hez a fenti ügyben. Az egyik esetben arra hivatkozott az indítványozó, hogy a „jogbiztonság követelményét sérti az, hogy az eltiltást olyan volt tagokkal és vezető tisztségviselőkkel szemben is alkalmazni rendeli, akiknek a felelőssége nem állapítható meg a kényszertörlési eljárás megindítása miatt, s a Ctv. a kimentés lehetőségét sem biztosítja számukra.” Sérelmezte továbbá a foglalkozás szabad megválasztását, vállalkozási szabadságát kimondó, Alaptörvényben biztosított jogosultságok korlátozását is. E hivatkozás a másik indítványozó beadványában is szerepelt. Ez utóbbi ügyben egyébként egy fantomizálódott cég korábbi (kényszertörlést megelőző egy éven belüli) vezető tisztségviselőjének az eltiltására került sor.

Az AB az eltiltás szabályainak a történeti áttekintését követően megállapította, hogy a hatályos jog szerint „a vezető tisztségviselő eltiltásának két formája létezik párhuzamosan: a büntetőjogban a foglalkozástól eltiltás egyik nevesített eseteként, amely büntetőjogi szankció. A másik formája a cégjogban alkalmazott eltiltás, amely a büntetőjog körén kívül eső meghatározott cselekményekre alkalmazható büntető jellegű, személy elleni szankció.”

A büntetőjogi eltiltás 1 évtől 10 évig terjedhet, illetőleg végleges hatályú is lehet, míg a cégjogi eltiltás maximum 5 évre szól. A büntetőjogi eltiltás esetében mérlegelési jogköre van a bírónak és sor kerülhet kimentésre is. A cégjogi eltiltás esetében azonban, ha a céget kényszertörlési eljárásban törlik, a vezető tisztségviselővel szemben – feltéve, hogy nem esik a Ctv. 118. §-ában megjelölt kivételek hatálya alá – az eltiltás a Ctv. 9/C. §-a alapján kötelezően alkalmazandó.

Az AB a döntése indokolásában utalt arra, hogy „a kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő közrehatása a cég kényszertörlésében (kényszertörlési eljárás megindítási feltételeinek létrejöttében) nem képezi vizsgálat tárgyát”. Azaz kizárólag a cég működésének a törvényességét vizsgálja a bíró, a vezető tisztségviselő közrehatását azonban nem. A kényszertörlési eljárásnak a vezető tisztségviselő nem is alanya, így arra sincs „lehetősége, hogy az eljárás során bizonyítsa, hogy a kényszertörléshez vezető folyamatban neki nem volt közrehatása. A szankció alkalmazása egy egyszerűsített eljárásban automatikusan történik.” A cégbíróságnak nincs tehát mérlegelési joga az eltiltás alkalmazásakor, állapítja meg az AB, ez a szabályozási mód ugyanakkor az álláspontja szerint alaptörvénysértő.

Joganyag: 16/2018. (X. 8.) AB határozat a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9/C. §-a alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
Módosította:
Megjelent: MK 2018/154. (X. 8.)
Hatályos: 2018. 10. 08.
Megjegyzés: alaptörvény-ellenes rendelkezés megsemmisítése