Jogszabályfigyelő: A keresetlevél szerkezeti egységei és a kötelező tartalmi elemek sorrendje az új Pp. alapján

Szerző:
Dátum: május 24, 2018 10:11 de.
Kategória:

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) jogértelmezési kérdéseinek a megválaszolása érdekében a Kúria – a bírói kar elismert tagjainak a részvételével

– szakmai konzultációs testületet hozott létre és működtet a jogalkalmazói munka elősegítése céljából. A konzultációs testület állásfoglalásai nem kötelező érvényűek a bíróságokra nézve sem, mindenképpen célszerű azonban a bírói testület véleményét megismerni a megválaszolt kérdések tekintetében.

Az utóbbi időben leginkább a keresetlevelek formai és tartalmi követelményeivel kapcsolatos (kezdeti) bírósági gyakorlat borzolja az ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok kedélyeit. Ezzel kapcsolatban a Kúria konzultációs testülete (34. számon közzétett véleményében) akként foglalt állást, hogy nem lehet visszautasítási ok,

– ha a keresetlevél egymástól elkülönülten, felismerhetően tartalmazza mindhárom Pp. szerinti szerkezeti egységet (bevezető rész, érdemi rész, záró rész), bár azoknak a címe nem került feltüntetésre;

– az egyes szerkezeti egységeken belül a tartalmi elemek nem a kódex szerinti sorrendben szerepelnek. A tartalmi elemek tekintetében a Pp. vonatkozó rendelkezései (Pp. 170. §) ugyanis a konzultációs testület álláspontja szerint nem állapítanak meg sorrendet.

A fentiekből tehát az a következtetés szűrhető le, hogy a keresetlevél főbb szerkezeti egységeinek sorrendben és elkülöníthető módon kell szerepelniük a keresetlevélben, a szerkezeti egységen belül ugyanakkor a kötelező tartalmi elemek sorrendjének már nincs alapvető jelentősége. Mindennek következtében a kúriai vélemény szigorúan nyelvtani értelmezése szerint tehát arra nincs ugyanakkor lehetőség, hogy egy adott kötelező tartalmi elem (pl. költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem) teljesen egyértelműen egy másik szerkezeti egységben (mondjuk érdemi rész) kerüljön feltüntetésre.

Ezzel szemben a Magyarázat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez címmel a Wolters Kluwer gondozásában megjelent kiadvány – elismerve természetesen, hogy a szabályozás célja (a professzionális képviselet szabályait alapul véve) egyrészt, hogy „sorvezetőként” szolgáljon a keresetlevelet készítő felperesnek, másrészt pedig, hogy elősegítse „a kereset azonnali tárgyalhatóságát”, valamint az alperesi érdemi ellenkérelem előterjesztését – egy kissé talán megengedőbb álláspontra helyezkedett. A szerző(k) véleménye szerint ugyanis a Pp. előírásaitól eltérő szerkezeti felépítés nem jelenti azt, hogy a keresetlevél nem felel meg a törvény előírásainak, feltéve, hogy az valamennyi kötelező kelléket egyértelműen tartalmazza. Lásd: Wopera Zsuzsa (szerk): Magyarázat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez [online]. Wolters Kluwer, Budapest, 2017.11.10. [2018.04.15.]

A 34. szám alatt közzétett kúriai állásfoglalás itt érhető el >>

Joganyag:
Módosítja:
Megjelent: www.lb.hu
Hatályos:
Megjegyzés: a Kúria konzultációs testületének az állásfoglalása