Jogszabályfigyelő: A jelentős, többször elkövetett gyorshajtás önmagában nem valósítja meg a közúti veszélyeztetés bűntettét

Szerző:
Dátum: április 24, 2018 1:32 du.
Kategória:

A Kaposvári Törvényszék döntése értelmében a jelentős mértékű és többször megvalósított sebességtúllépés közvetlen veszély okozása nélkül nem valósítja meg a közúti veszélyeztetés bűntettét.

Közúti baleset okozásának vétségében állapította meg a vádlott felelősségét az elsőfokú bíróság az adott ügyben. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész súlyosabb minősítés (súlyos egészségromlást okozó közúti veszélyeztetés bűntette) és súlyosítás miatt fellebbezett. A megyei főügyészség fenntartotta az ügyészi fellebbezést és indítványt tett az ítélet megváltoztatása iránt.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy „az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a tényállás megállapításához szükséges körben és mértékben folytatta le a bizonyítási eljárást, az így feltárt bizonyítékokat külön-külön és együttesen is mérlegelve megnyugtató érveléssel adott számot ténymegállapításairól. (…..) Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének maradéktalanul, magas színvonalon eleget tett mind a tényállás megállapítása, mind pedig a cselekmény jogi minősítése vonatkozásában. A megállapított tényállás alapján okszerű a vádlott bűnösségére vont jogkövetkeztetés, a cselekmény minősítése is törvényes.”

A Kaposvári Törvényszék a döntésében kiemelte, hogy a közúti veszélyeztetés bűntette szándékos bűncselekmény, amely tekintetében az elkövetői szándéknak mind a közlekedési szabályszegés, mind pedig a közvetlen veszélyhelyzet tekintetében fenn kell állnia.

A konkrét esetben a vádlott ugyan „többször is extrém mértékben túllépte a megengedett sebességet, ezzel szándékosan és durván megszegte a sebességre vonatkozó közúti közlekedési szabályt”, amely magatartásával úgynevezett absztrakt veszélyhelyzetet hozott létre. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban a közúti veszélyeztetés esetében közvetlen veszélyhelyzetnek kell fennállnia (külsőleg felismerhető, konkrét személy(ek)re vonatkozó, „az élet, testi épség sérelme reális és azonnal lehetséges bekövetkezésének veszélye”), amelyre az elkövető szándékának (egyenes, eshetőleges) ki kell terjednie.

A gyorshajtás az adott esetben, a Törvényszék álláspontja szerint, önmagában absztrakt veszélyhelyzetet hozott létre, amely az eljárás alapját képező baleset bekövetkezésével konkretizálódott. Olyan adat ugyanis nem merült fel, miszerint a gyorshajtás a balesetet megelőzően másokra nézve közvetlen veszélyhelyzetet jelentett volna. A baleset bekövetkezésében pedig a sebességtúllépésen kívül szerepet játszott az úttest egyenetlensége is – utalt rá a Törvényszék.

„A baleset bekövetkezésében konkretizálódott veszélyhelyzet előidézésében a vádlott részéről az egyenes szándék szóba sem jöhet”, de az eshetőleges szándék sem volt megállapítható, mivel a „vádlott megfelelő vezetési tapasztalattal rendelkezett, ismerte a gépkocsit, a balesetet megelőzően 1500–2000 kilométert vezetett ezzel a járművel, amelyet műszaki paraméterei alkalmassá tettek a nagy sebességgel való biztonságos közlekedésre. A vádlott autópályán közlekedett kedvező időjárási és jó látási viszonyok mellett, a forgalom közepes volt, a balesetet megelőzően több, különböző autópálya-szakaszon is jelentősen túllépte a megengedett sebességet, azon szakaszokon stabilan tudta irányítani a járművet.”

A fentiekre tekintettel a Kaposvári Törvényszék az ügyészi fellebbezéssel támadott ítélet súlyosítását nem tartotta indokoltnak.

Joganyag: EBD2018. B.10.
Módosítja: 
Megjelent: Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2018/3
Hatályos: –
Megjegyzés: elvi bírósági döntés