Szellemi alkotásoktól szárnyal az EU

Szerző:
Dátum: február 28, 2017 9:00 de.
Kategória:
Forrás: http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/szellemi-alkotasoktol-szarnyal-az-eu
A cikk szerzője: Kálmán Attila

Magyarországon meglehetősen alacsony a szellemitulajdon-védelmi intelligencia, még az egyetemi tanárok körében is előfordulnak hihetetlen tudásbeli hiányosságok – hangzott el a Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai Unióban című, Tattay Levente egyetemi tanár tollából és a Wolters Kluwer gondozásban megjelent munkájának múlt heti bemutatóján. Fontos lenne, hogy ez a jogág „jöjjön le az elefántcsonttornyából”, hisz nagyon is valóságos kérdésekről és problémákról van szó. Időben fel kell készülni az egységes EU-szabadalmi előírásokra, ellenkező esetben szabadalmi cunami várható.

„Két évtizede dolgozom Tattay Leventével, tisztelem azt a szívósságát és kitartását, amivel oly régóta végigkövette és végül megírta könyvét” – kezdte oktatótársa közelmúltban megjelent, Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai Unióban című munkájának méltatását Bándi Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog-és Államtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára. Az oktató köszöntője a PPKE jogi karán február 23-án megtartott könyvbemutatón hangzott el, melyen több felkért előadó is hosszan méltatta Tattay Levente egyetemi tanár, a PPKE Magánjogi és Kereskedelmi Jogi Tanszéke oktatójának a Wolters Kluwer gondozásában, magánjogi sorozatában megjelent átfogó, e témában egyedülálló kötetét. Ahogy Bándi Gyula fogalmazott, az alapos, mindenre kiterjedő mű párját ritkítja hazánkban és Európában is. Nem véletlen a szerző személye, hiszen Magyarországon az egyik legautentikusabb és legelmélyültebb kutatója a területnek, azaz a szellemi alkotások jogának, illetve az európai magánjognak.

Milassin László, a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszékének egyetemi tanára könyvbemutatójában emlékeztetett arra, ő ahhoz a korosztályhoz tartozik, amelynek egyetemi tanulmányaiban még nem igazán szerepelt a szellemi alkotások joga, ami az előző rendszerben „amolyan fekete téma volt”. Később azonban, már az egyik külkereskedelmi cég jogászaként alaposabban megismerkedett ezzel a jogággal, s annak meglehetősen sanyarú, az egyes szabadalmak olykor komikus, a hivatalos fórumok részéről értetlenkedő fogadtatásával. Ez vezetett oda, hogy több, eredetileg magyar találmányt is végül nagy európai vagy amerikai cégek vezettek be a piacra és fölözhették le annak sikerét és persze hasznát. Milassin László számos külföldi útján megtapasztalhatta, hogy ez egy nagyon komoly jogág a világgazdaság szempontjából.

Milassin László (Tattay Levente Versenyképesség... c. könyvbemutatóján)

Milassin László

Ami pedig Tattay Levente könyvének részleteit illeti, oktatóként is nagy hasznát veszik, például a Széchenyi Egyetemen is az európai jogi előadásokon. Míg formai szempontból könnyen emészthető, kitűnően áttekinthető, tartalmilag pragmatikus: versenyképesség és innováció viszonyában vizsgálja a szellemi alkotások jogának kérdését. A könyv gyakorlatias szemléletű is, hiszen kiemeli az állami támogatások és az innováció összefüggéseit is, amikor a Boeing-Airbus-jogvitára utal, mint az USA és az EU között több évtizede húzódó „iparjogi háborúra”. Fontos megemlíteni, hogy az EU kivételes esetekben engedélyezi az állami szubvenciót.

A könyv sok más mellett kitér a hamisítvány-termékek problematikájára és az igényérvényesítésre a szellemi tulajdonjog esetében. Emellett tág teret szentel az uniós szerzői jogi kérdéseknek is, különösen, hogy e tekintetben egységes, koherens EU-s jogszabály nem létezik, miközben a jogharmonizáció révén, az irányelveken keresztül létezik hasonlóság az egyes nemzeti jogrendekben. Utóbbiak azonban jelenleg is igen erősek e tekintetben, s az Európai Bizottság is hosszú távú víziókkal rendelkezik csupán, így az egységes közösségi szerzői jog megalkotása még távoli jövő.

Pintz György szabadalmi ügyvivő nagyon alapos munkának nevezte Tattay Levente 480 oldalas, csaknem 1600 irodalmi hivatkozással alátámasztott könyvét. Ez a mű egy új paradigmaváltás alapkönyve lehet – fogalmazott –, mely bevezeti a szakmai nyelvezetbe és felfogásba az innováció-védelem amúgy régóta érő fogalmát. Fontos lenne ugyanis, hogy ennek lényegével tisztában legyenek az iparági szereplők és betartsák a vonatkozó szabályokat.

Pintz György szabadalmi ügyvivő (Tattay Levente Versenyképesség... c. könyvbemutatóján)

Pintz György

Magyarországon „meglehetősen alacsony a szellemitulajdon-védelmi intelligencia”, még az egyetemi tanárok körében is előfordulnak hihetetlen tudásbeli hiányosságok – hangsúlyozta a szabadalmi ügyvivő. Szerinte a lényeg, hogy ez a jogág „jöjjön le az elefántcsonttornyából”, hisz nagyon is valóságos kérdésekről és problémákról van szó. Ezért külön kiemelendő a könyvnek az az erénye, hogy egyes fejezeteiben külön is szerepel az Európai Unió Bíróságának ez irányú joggyakorlata.

Végül megemlítendő, hogy a szerző kitér az egységes EU-szabadalmi előírásokra is, melyek azonban még a 2011-es aláírás óta is több országban ratifikálásra vár, s a folyamatot a Brexit tovább lassíthatja. Eközben ráadásul maguk az aláírók sem igazán tudták, mit is szentesítenek kézjegyükkel, ezért a hátralévő időben is szüksége lenne a tartalom megismertetésére. Ellenkező esetben szabadalmi cunaminak lehetünk tanúi, ahol a feltalálók egyszer csak azzal szembesülnek: egy, például Franciaországban és Németországban levédett ötlet oltalma onnantól kezdve a teljes EU-s piacra vonatkozik, minek következtében pedig a korlátozó jogok száma azonnal a több tízszeresére ugrik.

Tattay Levente (Tattay Levente Versenyképesség... c. könyvbemutatóján)

Tattay Levente

Az est végén maga a szerző is felszólat, aki megköszönve a méltatásokat rámutatott, az Európai Unió nemcsak életképes szervezet és intézmény, hanem dinamikus jövőképpel rendelkező régió, amit a legjobban talán az bizonyít, hogy a világ 12 legfejlettebb innovációs állama közül hat az EU tagországa. Például 2010-ben Németország high-tech termékeinek exportja meghaladta az USA és Japán együttes volumenét. AZ EU tehát él és virul, szerencsére koránt sincs hanyatló állapotban – zárta szavait Tattay Levente.

Hihetetlen számok
Az Európai Unió valamennyi gazdaságpolitikai és felsőszintű politikai dokumentumában meghatározó szerepet kap a versenyképesség növelése, amely prioritást élvez a hivatalos célok között. A versenyképesség legfontosabb hatása a nemzeti jövedelem és a foglalkoztatottság növelése. A szellemi alkotások kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bírnak. Az irántuk megnőtt érdeklődést jól reprezentálja a szabadalmi statisztika: 1985-ben a világ WIPO-hoz csatlakozott államaiban 921.715 szabadalmi bejelentést tettek, 1995-ben 1.047.766-ot, (elsőként egymillión felül), 2005-ben már 1.701. 331-et., míg 2014-ben a szabadalmi bejelentések száma meghaladta a 2 millió hétszázezret, ebből 928.177 esett Kínára.
Mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban majdnem egy időben mérték fel a szellemitulajdon-intenzív ágazatok hozzájárulását a gazdasági fejlődéshez. Európában a szellemitulajdon-intenzív ágazatokban a foglalkoztatottság 26, az USA-ban csak 19 százalékos. Az EU-ban a GDP 39, az USA-ban 36 százaléka szellemitulajdon-intenzív ágazatokból származik. Ebből az ágazatból pedig az európai keresetek 41, míg az Egyesült Államokban 42 százaléka ered.